Senki se hanyagolja el a szív- és érrendszeri vizsgálatokat és a daganatszűrést, mert ezek a betegségek minden második felnőttet érintenek! – tanácsolják orvosok. A magyarok szűrési hajlandósága, sajnos, elmarad az uniós átlagtól, holott általa látványosan csökkenthető lenne az ezen okokból bekövetkező elhalálozás. (A nyitó kép forrása: https://erhard-wegscheid.de)
Az egészségtudatos életmód fontos részének kell lennie az egészségügyi szűréseken való részvételnek. A leggyakoribb népbetegségek – ilyenek, például, a rosszindulatú daganatos, illetve a szív- és érrendszeri betegségek – szűréssel még idejében felismerhetők, és ezáltal jó eséllyel kezelhetők. Két éve 20 000-nél több honfitársunk halt meg szív- és érrendszeri betegségben és további 16 ezer rosszindulatú daganat következtében. A hazai lakosság nagyon kis része vesz részt rendszeresen szűrésen, és a szűrési hajlandóság jócskán elmarad az uniós átlagtól. A vastagbélrák kétlépcsős nemzeti szűrőprogramjában 2021-ben csupán az érintett 50-70 évesek 5,4%-a vett részt. Ez különösen azért tragikus, mert Magyarország vezeti a vastagbélrák következtében elhunytak listáját az unióban. A covid-járvány előtt a nők 35%-a ment el évente méhnyakrák-szűrésre és hasonló arányban vették igénybe a 45 év felettiek számára kétévente biztosított, mammográfiás emlőrákszűrési lehetőséget is.
Az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás és a helyes táplálkozás önmagában nem elegendő a hosszan tartó aktív élethez, nem szabad megfeledkezni az egészségügyi szűrésekről sem. A szív- és érrendszeri betegségek a leggyakoribb egészségügyi problémának számítanak Magyarországon. A legtöbben hazánkban halnak meg szívinfarktusban, illetve valamilyen agyérbetegségben. A magas vérnyomás, a kóros koleszterinszint, az elhízás a 45 év felettiek kétharmadát érintik. Általánosságban 40 év felett mindenkinek ajánlják, hogy évente végeztessen szív- és érrendszeri szűrést, ha valakinek a családjában előfordult fiatalkori infarktus vagy sztrók, annak érdemes még előbb elkezdeni a kivizsgálásokat. Ráadásul a covid-fertőzés kardiológiai problémákat is okozhat szövődményként, így még a veszélyeztetett csoportokon kívüli, egészséges embereknek is érdemes szűrésen részt venniük.
A rosszindulatú daganatos betegségek szintén sok embert érintenek, 2019-ben mintegy 47 600 férfinál és 51 100 nőnél diagnosztizáltak tumoros megbetegedést. Túlnyomó részük ma már a képalkotó diagnosztikai eljárásoknak köszönhetően igen korai stádiumban felismerhető, így jó eséllyel gyógyítható. Általánosságban elmondható, hogy ha valakinek a családjában előfordult rákos megbetegedés, akkor annak komolyabb figyelmet kell fordítani a daganatok szűrésére. A második leggyakrabban előforduló tüdődaganat szűrését elsősorban a dohányosoknak ajánlják. A tüdőrákszűrésen az alacsony sugárterhelésű mellkas CT-vizsgálat segítségével már igen korai stádiumban felismerhető a kóros elváltozás a tüdőben, és így a beteg jóval nagyobb esélyt kaphat a gyógyulásra. A már említett vastagbélrák szűrésére a leghatékonyabb a CT-kolonoszkópia vagy az endoszkópos vastagbél-tükrözés.
Az emlőrák a nők körében a második leggyakoribb rosszindulatú megbetegedés, ami korai stádiumban felfedezve jó eséllyel gyógyítható. A korai felfedezést a röntgenmammográfia teszi lehetővé, ami az emlőrák szűrés alapmódszere. Lehetőség van az emlő MR-vizsgálatára is, ami kontrasztanyag nélkül csak az emlő-implantátumok megítélésére alkalmas, de kontrasztanyag adásával az emlőállomány eltérései is jól vizsgálhatóak.