(Kárpáti Iván/Klubrádió) A rendszerváltás után még volt értelme arról vitatkozni, hogy legyen-e közmédia, mire való, hogyan kéne működnie. Ma már nincs. A kérdés nem az, hogy lehetne-e jobban csinálni, hanem hogy minek csinálják egyáltalán.
A jelenlegi formájában az állami média nem más, mint a mindenkori kormány szócsöve. Egészen konkrétan a mostanié, de őszintén: ki tudna elképzelni bármilyen jövőbeli hatalmat, amelyik tényleg független, közszolgálati tartalmat gyártana a 140 milliárd forintos költségvetésből? Ugyan már… Mindenki uralni akarja majd, és mindig valaki ellen használni.
Ha holnap reggel felébrednénk egy másik politikai valóságban, akkor is teljesen felesleges lenne tovább etetni ezt a mamutot. Nem azért, mert reménytelen a megtisztítása, hanem mert egyszerűen már nincs rá szükség. A médiafogyasztási szokások megváltoztak: mindenki a saját zsebében hordja a híreit, a streamjeit, a podcastjait, nem mellesleg online rádióját. Az emberek egyre nagyobb része nem várja A híradót, nem kapcsol a Kossuthra, és még ha néha oda is téved, nem hisz nekik és a jövőben sem fog. Joggal.
A közpénzért működtetett manipulációs gépezet fenntartása nem csak erkölcstelen, de pazarlás is, ezt a vagonnyi pénzt el lehet költeni bármire, ami nem egy politikai akarat szervilis tolmácsa, hanem a sokféleséget, a kíváncsiságot, a szabadságot szolgálja.
Az állami média ma nem a köz szolgálatában áll, hanem a hataloméban. És ez nem hiba a rendszerben, ez maga a rendszer. Ideje lekapcsolni. Örökre.
