Úgy tűnik föl, nem zavarja, hogy a kapcsolatok azért romlottak meg, mert a Kreml fegyveres felkelést robbantott ki Ukrajnában, elfoglalta a Krímet, megpróbálja megosztani Európát, otthon pedig szétveri a demokráciát és az emberi jogokat. Ám ez sötét gyanút kelt, miután a leendő elnök továbbra sem hajlandó átláthatóvá tenni sokmilliárdos üzleti birodalmát. Így nem tudható, eltitkolt-e a kampány idején esetleges orosz kölcsönöket vagy megállapodásokat. Kapcsolatban áll-e a színfalak mögött Putyinnal vagy annak képviselőivel. A lap lelkesen fogadná, ha bárki eloszlatná ezeket a kételyeket, ám Trump fura viselkedését és az orosz államfő lelkesedését amerikai kollégája iránt nem lehet egykönnyen megmagyarázni, miközben Oroszország egyértelmű fenyegetés.  

A Der Standard főszerkesztője szerint az Európai Bizottság elnöke arról beszélt ugyan a nacionalista nyomulás láttán, hogy ég a ház, ám jövőre el kellene oltani a lángokat, a gyújtogatókkal és a félelemkeltőkkel szemben pedig fel kellene lépni, nehogy futótűz alakuljon ki. A 2016. évet összegző elemzés rámutat, hogy az idén többször is a legrosszabb forgatókönyv vált valóra, populisták pl. nem egyszerűen megszabták a politikai napirendet, de választásokat is nyertek. Szó szerint fejre állt a világ, eltűnt az érzékelt biztonság. Az unión kívül ún. erős emberek uralják a nemzetközi politikát. Putyin, Erdogan és hamarosan Trump nem csupán a saját országukban szabják meg a dolgokat. Az EU vesztett globális súlyából és tekintélyéből. A menekültek elosztása még mindig várat magára. A Visegrádi Csoport politikai tényező lett. A vezérelvű magyar demokrácia után Lengyelország is a hatalmi ágak különválasztásának felszámolására játszik, ami aláássa a jogállamot. Orbán Viktor Merkel riválisává nőtte ki magát, a kancellár ugyanakkor elvesztette Hollande-ot, francia támaszát. De továbbra is tőle függ sok minden a földrészen. Ám Berlinnek nem lesznek szövetségesei az erősebb integrációhoz, ha Franciaországban és Hollandiában a tavasszal győznek a jobboldali populisták.

Soros György arra figyelmeztet, hogy a nyílt társadalmat meg kell védeni a feltörekvő populizmussal szemben – írja a Project Syndicate. Mert a nyílt társadalmak válságba sodródtak, közben azonban egyre erősödnek a zárt társadalmak, a fasiszta diktatúráktól kezdve a maffiaállamig. A választók kiábrándultak a demokrácia és a kapitalizmus jelenlegi változataiból, mivel a megválasztott politikusok nem tettek eleget a jogos várakozásokat. Úgy érzik, hogy az elit ellopta tőlük a demokráciát. A globalizáció növelte a vagyoni különbségeket a világban, de főként Európában más okai is voltak, hogy előretörhettek a demokrácia ellenfelei. Az unión belül 2008 után az erő pozíciójába emelkedtek a hitelezők, ők diktálták a feltételeket. Németországból hegemón hatalom lett, amelyik nem ügyelt a tőle függő népek érdekeire. Megszorítási programot írt elő az adós államoknak, ám ezzel csupán a saját szűk érdekeit szolgálta. Az EU reformja igen nehézkes, emiatt az intézmények egyre nehézkesebbek lettek, az emberek viszont fokozatosan elidegenedtek az integrációtól.

A Brüsszel elleni mozgalmak csak még tovább gátolták az intézmények működését. Majd ezek az erők nagy lökést kaptak a Brexittel, Trump megválasztásával és az olasz népszavazás kudarcával. A demokrácia sodródott bajba. Még az Egyesült Államokban is olyasvalaki költözhet be a Fehér Házba, aki szívesen lenne diktátor. Bár megválasztása óta Trump visszavett a retorikából, de nem változott sem a magatartása, sem tanácsadói köre. Utóbbi hozzá nem értő szélsőségesekből és nyugdíjas tábornokokból áll. Soros azonban bizakodik, hogy az amerikai demokrácia ellenállónak bizonyul és megakadályozza, hogy a következő elnök igazi önkényúr lehessen.  Az USA azonban a közeli jövőben a belső harcaival fog törődni, a célba vett kisebbségek ettől szenvednek majd. Ám Washington képtelen lesz megvédeni és előbbre vinni a demokráciát a világ többi részén. Éppen ellenkezőleg: Trump nagyobb megértést mutat a diktátorok iránt.

Soros Györgyöt különösen aggasztja az unió, mert az a veszély fenyegeti, hogy Putyin befolyása alá kerül. Az elnök aktívan ténykedett azért, hogy idáig jussanak a dolgok. Először igyekezett ellenőrzése alá vonni a közösségi médiát, majd egy briliáns manőverrel felhasználta őket, hogy hamis híreket terjesszenek és ily módon megtévesszék a választókat, illetve demokráciákat destabilizáljanak. Amerika után ugyanez fenyeget 2017-ben Európában is. Ha Franciaországban akár Le Pen, akár Fillon fut be az elnökválasztáson, az befejezett ténnyé teszi, hogy az orosz államfő diktál a földrészen. Remélhetőleg az európai vezetők és polgárok felismerik, hogy mindez az életmódjukat és a közös értékeket fenyegeti. A gazdasági növekedés akadozik, a menekültválság kicsúszott az ellenőrzés alól, az EU a leállás szélére jutott. Nagyjából abban a helyzetben van, mint a Szovjetunió a 90-es évek elején. Akik hisznek abban, hogy meg kell menteni a szervezetet, azoknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük, hogy az eredmény ne az legyen, mint a szovjet állam esetében.

Az utolsó magyar király megkoronázásának 100. évfordulóján rendezett pompázatos megemlékezésekkel Magyarország azt akarja bizonyítani, hogy ápolja a Habsburgok örökségét, méghozzá jobban, mint az osztrákok – állapítja meg a Die Welt. Erre utal az is, hogy vatikáni nagykövetnek nevezték ki Eduard Habsburgot, aki addig Ausztriában az egyik püspök sajtósa volt, illetve hogy a budai várban helyezik el Habsburg Ottó archívumát. Az egykori uralkodó család különféle okok miatt mentálisan ma is magához igen közelállónak érzi Magyarországot. De alighanem politikai okai szintén vannak annak, hogy a magyar kormány habsburgabbnak akar látszani, némi arisztokrata-katolikus csillogást kölcsönözendő annak a képnek, hogy itt egy két lábban a földön járó, ingujjas országról van szó, a plebejus-kálvinista Orbán vezérletével. De azért Budapesten mostanság inkább abban gondolkodnak, hogy a kétoldalú kapcsolatokat a magyar fél szabja meg, nem úgy, mint a monarchia idején.

A Der Standard tudósítása úgy ítéli meg, hogy van perspektívája annak, aki jelenleg határvadásznak képezteti ki magát Magyarországon, mert Orbán Viktor szigorúan elzárja országát a menekültektől. Ehhez szögesdrótkerítést állíttatott fel a szerb és a horvát határon, megsérti a nemzetközi menedékjogot és következetesen elutasítja az unió áttelepítési kvótáit. A határvadászok pedig a műszaki zár mellett őrjáratoznak és visszaküldik a menekülteket Szerbiába. Az egységet most további 3 ezer önkéntessel erősítik meg. A kiképzés 11 helyen, 568 emberrel novemberben kezdődött meg. A fiatalok számára jól fizető foglalkozás ez, a tanfolyam kezdetén átszámítva csaknem 500 eurót kapnak, ami két hónap után 700 euró fölé emelkedik. És bejutnak a rendőrség állományába.

Igaz, közben drasztikusan visszaesett a menekültek száma, az UNHCR szerint az idén nem egészen 29 ezren jöttek. Mindenesetre a határvadász elnevezés jól beleillik abba az idegenellenes légkörbe, amit Orbán Viktor jó két év alatt teremtett. A jelentés idéz egy tanulmányt, amely szerint a kormánypropaganda azért igyekszik veszélyként beállítani a menekülteket, hogy mindenki lássa: védekezni kell. Most már határvadászokkal is.