„Bármikor, amikor csüggedés lesz rajtam úrrá, csak arra gondolok, hogy a történelemben az igazság és a szeretet mindig győzedelmeskedett. Voltak ugyan zsarnokok és gyilkosok, és volt idő, amikor legyőzhetetlennek tűntek, de végül mindig elbuktak. Gondolj csak bele – mindig.”– Mahátma Gandhi

Újdelhiben 1948 30-án lőtték le Mahátma Gandhit India politikai és spirituális vezetőjét, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakját. Mohandász Karamcsand Gandhit a 20. század legnagyobb politikai és szellemi vezetői között tartják számon. Indiában a nemzete atyjaként tisztelik. Kifejlesztette és gyakorolta a szatjágraha alapelvét – ez a zsarnoksággal való szembeszegülés olyan módja, amelynek során a tömegek erőszakmentes polgári engedetlenséget gyakorolnak. Miközben országos mozgalmakat indított azért, hogy csökkentse a szegénységet, kiterjessze a nők jogait, vallási és etnikai harmóniát építsen, és kiküszöbölje a kasztrendszer igazságtalanságait, Gandhi kimagasló eredményességgel alkalmazta az erőszakmentes polgári engedetlenség alapelveit azért, hogy felszabadítsa Indiát az idegen uralom alól. Tetteiért gyakran börtönbe vetették – olykor évekre –, de 1947-ben végre elérte a célját, amikor India elnyerte a függetlenségét a brit uralom alól. Szellemi nagyságának köszönhetően a Mahátma, azaz „nagy lélek” szóval utalnak rá.
*
Gandhit sokan kérdezték, hogyan látja az erőszaknélküliséget az atomkorban. Folyóiratában, a Haridzsanban 1946 júliusában ezt írta: “A bomba mérhetetlen tragédiájából joggal vonhatjuk le azt a tanulságot, hogy bombát ellenbombákkal nem lehet elpusztítani, miként az erőszak sem pusztítható el erőszak által. Az emberiség csakis az erőszaknélküliséggel szabadulhat meg az erőszaktól.” Gandhi erőszak-ellenességét tartotta Einstein is a legfontosabbnak. “Törekednünk kell arra – írta –, hogy az ő szellemében cselekedjünk: ne használjunk erőszakot, amikor ügyünkért harcolunk, és tartózkodjunk a részvételtől olyasmiben, amit rossznak tartunk. […] Hiszem, hogy nemzetek fölötti alapokon a világ békéjének problémája csak Gandhi módszerének széles körű alkalmazásával oldható meg.” Gandhi erőszak-ellenessége napjainkig nem vesztett aktualitásából, s a politika erkölcsi tartalommal való megtöltése továbbra is várat magára. Módszerét, az erőszak nélküli polgári engedetlenséget az amerikai polgárjogi harcosoktól kezdve az elmúlt évtizedekben sokan és sokfelé alkalmazták, mindannyiszor feltéve a hatalomnak a kérdést, hogy erre az eszközre az erőszaktól eltekintve mivel lehet válaszolni.
(Gáthy Vera: A nagy lélek)
*
Gandhi idézetek:

„A tett, s nem a tett következménye számít. Mindig helyesen kell cselekedned. Talán nem tőled függ, s talán nem is a te idődben lesz a tettnek következménye, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell helyesen cselekedned. Sosem tudhatod, hogy a tetteidnek mi lesz az eredménye. De ha nem teszel semmit, nem lesz eredmény sem.”
*
„Csak akkor beszélj, ha a csendnél értelmesebbet tudsz mondani.”
*
„Használd az igazságot az üllődnek, az erőszakmentességet a kalapácsodnak, és utasíts el mindent, ami nem állja ki az igazság üllőjének és az erőszakmentesség kalapácsának próbáját.”
*
„Az emberi hang sosem ér olyan messzire, mint a lelkiismeret.”
*
„A szemet szemért elv csak oda vezet, hogy az egész világ megvakul.”
*
„Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd.”
*
„Önmagunk megtalálásának a legjobb módja, ha elveszünk mások szolgálatában.”

„Az erőszak gyökerei: Jólét, munka nélkül, Öröm, lelkiismeret nélkül, Tudás, jellem nélkül, Kereskedelem, erkölcs nélkül,
Tudomány, emberség nélkül, Imádat, áldozat nélkül, Politika, elvek nélkül.”