Költségvetés, jogállamiság és az uniós működés jövője áll az Európai Parlament plenáris ülésének középpontjában, és nem kétséges, az Európai Uniónak korszerű, a mai válságokra reagáló költségvetésre van szüksége. Az Európai Parlament ma kezdődő plenáris ülése kulcskérdésekben szabhat irányt az Európai Unió következő éveinek. A képviselők a többéves pénzügyi keretről (MFF), valamint a demokrácia és a jogállamiság helyzetéről folytatnak vitát, miközben a döntéseket egyre erősebben befolyásolják a geopolitikai feszültségek és gazdasági kihívások.
A költségvetési vita különösen hangsúlyos. Az Európai Parlament várhatóan április 29-én szavaz az álláspontjáról, amely megalapozza a Tanáccsal kezdődő tárgyalásokat. A képviselők a 2028–2034-es időszakra vonatkozó költségvetés növelését szorgalmazzák, mintegy tízszázalékos emelést javasolva, és további forrásokat kérnek egyebek mellett a bővítési politikára, a fejlesztési együttműködésre, Ukrajna támogatására és a humanitárius segítségnyújtásra.
A parlamenti álláspont egyik fontos eleme az is, hogy az uniós források felhasználása továbbra is a jogállamisági feltételekhez kötődjön, ugyanakkor a végső kedvezményezetteket ne érjék hátrányok a tagállami szintű jogsértések miatt (Infovilág). A képviselők emellett átláthatósági aggályokat is megfogalmaznak: szerintük a költségvetési döntések egy részének a Bizottság programjaiba történő áthelyezése gyengítheti a demokratikus ellenőrzést (Infovilág).
Központi kérdés az új bevételi források bevezetése is. Az EP továbbra is támogatja az úgynevezett „saját források” bővítését – például digitális adók, karbonvámok vagy a kriptoeszközök megadóztatása révén –, részben a közös uniós adósság törlesztése érdekében.
A plenáris vita egyfajta politikai keretét Roberta Metsola, az Európai Parlament elnökének április 24-i felszólalása adja, ez az Európai Tanács ülésén hangzott el, Cipruson. Metsola három fő témát emelt ki: a közel-keleti helyzetet és annak energiaárakra gyakorolt hatását, az egységes piac fejlesztését célzó „Egy Európa, egy piac” menetrendet, valamint a többéves költségvetést.
Az energiaellátással kapcsolatban az EP elnöke hangsúlyozta, hogy az Európai Unió eddigi intézkedései – különösen a gáztárolási szabályok és az energiaforrások diverzifikálása – hozzájárultak a piac stabilizálásához, ezért a hosszú távú stratégiai irányt fenn kell tartani. Az egységes piac kapcsán pedig arra figyelmeztetett: az intézményi megállapodások után a végrehajtás a döntő, mivel az európai polgárok az eredmények alapján ítélik meg az Uniót.
A legmarkánsabb üzenet azonban a költségvetésre vonatkozott. Metsola szerint az Európai Unió nem reagálhat a gyorsan változó világra elavult eszközökkel. „Európa nem nézhet szembe egy új korszakkal egy régi költségvetéssel” – fogalmazott, sürgetve egy olyan pénzügyi keret kialakítását, amely képes kezelni a jelenlegi geopolitikai és gazdasági kihívásokat.
Az EP elnöke jelezte: a Parlament rövid időn belül kialakítja tárgyalási pozícióját, és készen áll az egyeztetések megkezdésére a tagállamokkal. A hangsúly a versenyképesség, a védelem és a stratégiai autonómia erősítésére helyeződik, miközben az uniós intézmények igyekeznek elkerülni, hogy a jelenlegi pénzügyi terhek a jövő generációira háruljanak.
A mostani plenáris ülés így nem pusztán költségvetési vita: az Európai Unió működési modelljének és politikai hitelességének egyik fontos próbatétele.

