Forrás:MTI Kedd délután az Országggyűlés következő ülésén tesznek esküt a Tisza-kormány miniszterei – derül ki a parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint. Az ülés 16 órakor kezdődik a napirend elfogadásával, majd ismertetik Sulyok Tamás köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről.
A minisztereket a miniszterelnök javaslatára nevezi ki az államfő. Az alaptörvény szerint a miniszterek kinevezésével megalakul a kormány. A parlamenti ülésen felszólal Magyar Péter miniszterelnök, bemutatja a minisztereket, akik ünnepélyes keretek között esküt tesznek. Kormánynak 16 minisztere lesz, őket hétfőn és kedden hallgatják meg a parlamenti bizottságok.
Az elsők között fogjuk benyújtani a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt – közölte Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés szombati alakuló ülésén mondott beszédében megválasztása után. Magyar Péter azzal indokolt: a magyar embereknek joguk van tudni, hogyan működött az elmúlt évtizedek hatalmi rendszere, hogy milyen döntések vezettek oda, hogy a nemzet közös vagyonának jelentős része egy szűk politikai és gazdasági elit kezében koncentrálódott.Joguk van tudni, hogyan lett a közpénzből magánvagyon, az állami vagyonból politikai befolyás, a közbeszerzésből hűbéri rendszer, a koncessziókból kiváltság, mondta a miniszterelnök.
Az újonnan megválasztott Országgyűlés tárgysorozatában automatikusan három visszaküldött törvény marad az előző ciklusból, ezek közül egy ciklusokon át öröklődő, 2017-ben benyújtott jogszabály a legrégebbi. Külön döntés nélkül lezártnak minősül a Fidesz-KDNP-s képviselők által benyújtott, a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat.
A parlamenti honlapon olvasható dokumentum szerint az új Országgyűlés tárgysorozatán maradnak a visszaküldött törvények, valamint azok az önálló indítványok, amelyek olyan előterjesztőtől érkeztek, akinek jogállása a képviselők választásától független. Ennek megfelelően az Országgyűlés előtt marad a vízgazdálkodási törvény módosítása, amelyet az Alkotmánybíróság (Ab) az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított.
A jogszabály alapján nyolcvan méteres mélységig engedély és bejelentés nélkül lehetett volna kutat fúrni. Áder Jánoos akkori államfő úgy értékelte, a törvény az ivóvízbázis jelenlegi állapotát és védelmét tekintve visszalépésnek minősül, álláspontját pedig osztotta az Alkotmánybíróság.Ezt követően a törvényalkotási bizottságot felkérték az Ab határozatának megfelelő módosító javaslat benyújtására, de ez nem történt meg, és a ki nem hirdetett törvény azóta is a parlament tárgysorozatában van, noha 2023-ban szabályozták a háztartási és mezőgazdasági kutak kérdését.
Automatikusan tárgysorozatban marad a Sulyok Tamás államfő által az Országgyűlésnek jogtechnikai okok miatt 2024 december végén megfontolásra visszaküldött EU-kirgiz partnerségi megállapodás. Az államfő azért kifogásolta a törvényt, mert a kormány a zárószavás előtt 197 oldalon lényeges elemekkel egészítette azt ki.
A kormány ugyanakkor pár hónappal később új előterjesztésként benyújtotta a törvényt és a Ház el is fogadta, a köztársasági elnök kihirdette.Ugyanez történt a nemzetközi polgári repülésről aláírt egyezmény, az Annex 1. és Annex 2. módosításainak kihirdetésével is. Ezt is azért kifogásolta Sulyok Tamás 2024 végén, mert a kormány nagy terjedelemben módosította a zárószavazás előtt. A kormány pár hónappal később új előterjesztésként ismét benyújtotta a parlamentnek a megállapodást és a képviselők el is fogadták.
Az új parlament nyolc beszámolót is „megörököl” az előző ciklusból, köztük a Kúria elnökének 2025-ös beszámolóját, az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tavalyi és 2024-es beszámolóját. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2021 és 2024 közötti működéséről szóló dokumentumok is tárgysorozatban maradnak, ahogy az Integritás Hatóság 2024-es beszámolója is. Az Országgyűlés a házbizottság javaslatára dönthet azonban úgy, hogy ezeket tárgyalás nélkül lezártnak minősíti.
