Forrás: swissinfo.ch Vasárnap két fontos kérdésben tartanak népszavazást tartanak Svájcban. A figyelem középpontjában a Svájci Néppárt (SVP) „Ne legyen 10 milliós Svájc!” elnevezésű kezdeményezése áll, amely a lakosság számának korlátozását célozza. Emellett a választók a polgári szolgálat szabályainak szigorításáról is döntenek.

Nemzetközi érdeklődés a bevándorlási referendum körül

A bevándorlás korlátozását célzó kezdeményezés nemcsak Svájcban, hanem külföldön is jelentős figyelmet kapott. Az ország népessége az elmúlt évtizedben nagyjából ötször gyorsabban nőtt, mint a szomszédos Európai Unióé, mivel a magas bérek és az életszínvonal tömegeket vonzott külföldről. A lakosság jelenleg mintegy 27 százaléka, több mint 2 millió ember nem svájci állampolgár.

A javaslat példátlan: ha elfogadják, Svájc lenne az első ország, amely törvényben rögzített felső határt szabna a népesség növekedésének.

A jobboldali-konzervatív SVP azt szeretné elérni, hogy Svájc lakossága 2050-ig ne haladja meg a tízmillió főt. Már 9,5 millió lakos elérése esetén kötelező intézkedések lépnének életbe. Ezek elsősorban a menekültügyi és bevándorlási szabályok szigorítását jelentenék: korlátoznák a családegyesítést, megnehezítenék a tartós letelepedést, végső esetben pedig felmondhatnák az Európai Unióval kötött személyek szabad mozgásáról szóló megállapodást.

Heves kampány a „népsűrűségi stressz” körül

A kampány során a kezdeményezés támogatói azzal érveltek, hogy a bevándorlás túlzott terhet ró az infrastruktúrára. Szerintük a növekvő népesség felelős a lakhatási válságért, az emelkedő bérleti díjakért, a közlekedési torlódásokért és a zöldterületek beépítéséért. Emellett a kulturális örökség gyengülését és a bűnözés növekedését is a migráció következményének tekintik.

Az SVP gyakorlatilag egyedül küzdött a kezdeményezés mellett. A svájci politikai pártok többsége, a gazdasági szereplők, valamint a kormány és a parlament egyaránt a javaslat ellen foglalt állást.

Az ellenzők szerint a népességkorlátozás veszélyeztetné Svájc gazdasági sikerét, amely jelentős mértékben támaszkodik a külföldi munkaerőre. Úgy vélik, a kezdeményezés az Európai Unióval kialakított kétoldalú kapcsolatrendszert is kockára tenné.

A külföldön élő svájciakat képviselő szervezetek szintén elutasították a javaslatot. Attól tartanak, hogy a személyek szabad mozgásának korlátozása gyengítené az EU-ban élő mintegy 480 ezer svájci állampolgár jogi helyzetét.

Szoros küzdelem, enyhe előnyben a „nem”

A kampány kezdetén a támogatók és az ellenzők azonos támogatottságot élveztek, az utóbbi hetekben azonban a „nem” tábor fokozatosan erősödött. A legfrissebb felmérések szerint a választók 52 százaléka utasítaná el a kezdeményezést. A gfs.bern közvélemény-kutató intézet szerint jelenleg inkább az elutasítás valószínű, de a végeredmény továbbra sem tekinthető biztosnak.

Szoros verseny a polgári szolgálat ügyében is

A másik országos referendum a polgári szolgálat szabályainak módosításáról szól. A javaslat szerint szigorodnának a belépési feltételek, hogy kevesebben válasszák a katonai szolgálat alternatívájaként működő rendszert.

A polgári szolgálatot 1996-ban vezették be azok számára, akik lelkiismereti okokból nem kívánnak fegyveres szolgálatot teljesíteni. Az elmúlt években a szolgálatot választók száma folyamatosan emelkedett, tavaly pedig rekordot döntött több mint hétezer résztvevővel.

Az ukrajnai háború nyomán kialakult feszült biztonságpolitikai helyzetben a kormány és a parlament polgári többsége az ország haderejének létszámát kívánja stabilizálni. Céljuk, hogy a polgári szolgálat kevésbé legyen vonzó alternatíva, és az évente belépők száma a jelenlegi mintegy 7200-ról 4000-re csökkenjen.

A reform ellen baloldali pártok és civil szervezetek kezdeményeztek népszavazást. Az ellenzők szerint a módosítás indokolatlanul korlátozná a fiatalok választási szabadságát.

A közvélemény-kutatások alapján ebben a kérdésben is rendkívül szoros eredmény várható. A kampány elején még a szigorítás támogatói vezettek, ám előnyük fokozatosan elolvadt. Az utolsó felmérések fej fej melletti küzdelmet mutattak, így a végeredmény teljesen nyitott. A vasárnapi népszavazás tehát nemcsak Svájc bevándorlási politikájának jövőjéről, hanem az ország hadkötelezettségi rendszerének egyik fontos eleméről is dönthet. A referendumok eredményét Európa-szerte kiemelt figyelemmel kísérik.