Nobel-díjasok, nemzetközi szakértők és tudósok, vallási vezetők, valamint korábbi állam- és kormányfők gyűltek össze július 16-án a római Capitoliumon, hogy aláírják a „Római Nyilatkozatot a fegyvertelen és lefegyverző békéért a mesterséges intelligencia és a nukleáris fegyverek korában”. A közös felhívás a nukleáris fegyverek és a mesterséges intelligencia által támasztott hatalmas kihívásokkal szemben a megújult nemzetközi együttműködésre szólít fel.

Július 16-án, csütörtökön írták alá a római Capitoliumon az úttörő „Római Nyilatkozatot a fegyvertelen és lefegyverző békéért a mesterséges intelligencia, a nukleáris és autonóm fegyverek, az új digitális protokollok és a digitális fejlődés feltörekvő modelljei korában” elnevezésű dokumentumot. Ezzel gyakorlatilag lezárult a Nobel-díjasok globális gyűlése a mesterséges intelligenciáról és a nukleáris háborúról. A tanácskozást, amelyen a világ több mint 200 legtekintélyesebb személyisége, valamint a béke és a mesterséges intelligencia területén működő vezető nemzetközi kutatóintézetek képviselői vettek részt, XIV. Leó pápa Magnifica humanitas kezdetű enciklikája ihlette, amely az emberi személy védelméről szól a mesterséges intelligencia korában.

A római városházán zárult a háromnapos tanácskozás

A Vatikán július 14–15. között adott otthont az eseménynek a Castel Gandolfo-i Pápai villa kertjében található Laudato si’ faluban, amely július 16-án zárult az ünnepélyes üléssel a római városházán, a Capitoliumon. A délelőtt Roberto Gualtieri, Róma polgármesterének intézményi üdvözlő beszédével kezdődött. Ezután Daniel Holz, a Chicagói Egyetem professzora, az Egzisztenciális Kockázat Laboratórium (X Lab) alapító igazgatója őszintén emlékeztette a jelenlévőket: „a rossz hír” az, hogy a „példátlan veszély időszakában élünk”, viszont „a jó hír az, hogy rengeteg dolgot tehetünk annak érdekében, hogy jobban biztonságba helyezzük magunkat a nukleáris fegyverekkel és a mesterséges intelligenciával szemben”.

Reina bíboros: Egyetlen gép vagy algoritmus sem dönthet egzisztenciális kérdésekben

A pápa római helynöke, Baldo Reina bíboros kiemelte, hogy a Római Nyilatkozat ma kivételes jelentőséggel bír. „Egy olyan időszakban érkezik, amelyet gyors átalakulás és mélyreható kockázatok jellemeznek: mesterséges intelligencia, nukleáris fegyverek, geopolitikai instabilitás, a multilateralizmus válsága, valamint az a kísértés, hogy a biztonságot a félelemre, az elrettentésre és a kölcsönös fenyegetésekre bízzuk.

Reina bíboros hangsúlyozta, hogy történelmi „fordulóponthoz” érkeztünk. „A tudományos és technológiai fejlődés rendkívüli lehetőségeket kínál az egészségügy, az oktatás, a közegészségügy, a környezetvédelem, a szegénység elleni küzdelem és a béke építése számára. Ugyanez a haladás azonban, ha elszakad az etikától, a felelősségtől és az emberi személy méltóságának tiszteletben tartásától, az uralom, a kirekesztés, sőt a pusztítás eszközévé is válhat.”

„A ma bemutatott Nyilatkozat nagyon világosan emlékeztet minket arra, hogy egyetlen gép, egyetlen algoritmus és egyetlen autonóm rendszer sem helyezhető olyan döntések középpontjába, amelyektől az emberiség fennmaradása függ.” Leszögezte, hogy „az élettel és halállal, a békével és háborúval, valamint a jövő népeinek és nemzedékeinek jövőjével kapcsolatos döntéseknek teljes, felelős és érdemi emberi ellenőrzés alatt kell maradniuk”.

A mesterséges intelligencia építésre vagy pusztításra késztetheti az embereket

Andrea Ciucci atya, a Pápai Életvédő Akadémia kancellárja az emberi találékonyságról elmélkedett. Megállapította, hogy egyrészt az emberek hihetetlen remekművek létrehozására képesek, másrészt viszont az emberi találékonyság nagy pusztítást is okozhat. Megerősítette, hogy a mesterséges intelligencia és a nukleáris energia sem kivétel, hiszen „a mesterséges intelligencia építésre vagy pusztításra késztetheti az embereket”.

Erkölcsi iránytű

Silvano Maria Tomasi bíboros és Maria Ressa, a Columbia Egyetem Nobel-békedíjas professzora, szintén erőteljes szavakkal szóltak a jelenlévőkhöz a fegyverkezési versenyről és az erkölcsi iránytű szükségességéről ezekben a példátlan kockázatokkal teli időkben.

A túlélésünk forog kockán

David Gross professzor, fizikai Nobel-díjas, a Kaliforniai Egyetem elméleti fizika tanszékének kancellári tanszékvezető professzorának értékelése szerint a nukleáris fegyverek veszélye most sokkal nagyobb, mint 30 évvel ezelőtt volt. Sajnálatát fejezte ki, hogy a fegyverzetkorlátozási szerződések eltűntek, és hogy kilenc nemzet ma már nukleáris hatalom. „Egy felgyorsult fegyverkezési verseny közepén vagyunk.” A világ népeinek tudatában kell lenniük, hogy ezek a fenyegetések miként befolyásolhatják nemcsak a saját életüket, hanem minden bizonnyal gyermekeik és unokáik életét is.

Gross professzor a Nyilatkozatra utalva hangsúlyozta, hogy a benne foglalt javaslatok egyszerűek és már hallottuk őket korábban. Kiemelte: „Arra kérjük az atomfegyverekkel rendelkező nemzeteket, hogy olyan politikákat támogassanak, amelyek csökkentik a háború, a nukleáris háború és a megsemmisítés kockázatát”. Nyomatékosította, hogy a jelenlévőknek, akiket a pápa szavai megihlettek, az egyháznak és minden erkölcsi érzékkel rendelkező embernek cselekednie kell. „Emlékezzetek emberségetekre, és felejtsétek el a többit” – ismételte a Nobel-díjas professzor, figyelmeztetve, hogy a túlélésünk és a jövő nemzedékeinek túlélése forog egyértelműen kockán.

Az emberi méltóság nem algoritmus

Sharon Stone békenagykövet is felszólalt és kifejtette, hogy egyesülve a közjó és minden emberi személy tiszteletben tartásának céljából, miközben a gépek kapacitása egyre bővül, ezzel együtt kell növekedni építőik erkölcsi erőfeszítéseinek is. „Az emberi méltóság nem algoritmus” – figyelmeztetett Sharon Stone.