Az utóbbi évtizedben rendkívüli mértékben megnőtt a szilárd tüzelőanyagot használók száma: ma a háztartások több mint harmada vagy csak fával, vagy részben fával fűt. Ráadásul olyan káros tüzelőanyagot, mint a lignit, legalább százezer háztartás használ, és a kommunális hulladékkal fűtés is már-már mindennapossá válik a fűtési időszakban.

„A tűzifa esetében megfelelő kazánnal a károsanyag-kibocsátás drasztikus mértékben csökkenthető, és elégetése közben a szén-dioxidból is annyi szabadul fel, amennyit a fa egész életében megkötött. A lignit és a hulladékok égetésére azonban a lakossági tüzelőberendezések alkalmatlanok, így az azokkal való fűtés – illetve a rossz minőségű, nedves tűzifa égetése mindenképpen kerülendő” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország éghajlatváltozás- és energiaprogramjának a vezetője.

Elégetésük közben ugyanis számos olyan légszennyező anyag jut a levegőbe, amelynek súlyos az egészségügyi kockázata: például szálló por, szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok. A korom ráadásul a tüzelőberendezést, valamint a kéményt is súlyosan károsítja, és a rossz minőségű tüzelőberendezésen keresztül a légszennyező anyagok a lakásba is szivároghatnak.

A földművelésügyi tárca szerint évente 8–14 ezer ember korai halálát okozza a légszennyezés, pedig a helytelen tüzelés hátterében kevésbé a szegénység, sokkal inkább az ismerethiány áll.

Egészségünk megóvása végett különösen fontos a tüzelőanyagok helyes használata. „Sajnos, rendkívül gyorsan terjed a lignittel fűtés. A lignit nedvesség- és kéntartalma is nagyon magas, amely miatt egyrészt rossz hatékonyságú, másrészt égésekor kén-, valamint kénessav képződik. Ez erősen marja, roncsolja a nyálkahártyát, a tüdőt és a légutakat, vagyis igen súlyos az egészségügyi kockázata. A fűtési időszakban a levegőszennyeződés annyira elviselhetetlen, hogy egyes vidéki településeken nem lehet kimenni a szabadba. A szén, illetve a lignit használata helyett törekedni kell – ha már elkerülhetetlen – a száraz fával fűtésre, méghozzá jó hatásfokú kazánokban” – folytatta a programvezető.

A tüzelőanyag helyes megválasztása mellett megoldás lehet a hatékonyság növelése is: hőszigetelés+korszerű fűtési rendszer. Földgáztüzelés esetében a társasházi lakásokban élőknek jövőre, a többi lakástulajdonosnak azonban elméletben már tavaly nyártól kötelező kondenzációs kazánra cserélniük meghibásodott készülékeiket. Habár az ilyen kazánok drágábbak az eddig használtaknál, az égéstermékben lévő rejtett hőt is hasznosítják a füstgázban lévő vízgőz lecsapatásával, így 20–35% megtakarítás is elérhető, és az átlagosnál mérsékeltebb a károsanyag-kibocsátásuk.

Habár a fa- vagy a vegyestüzelésre vonatkozóan még nincs jogszabályi szigorítás, megéri a korszerűsítés. A helyiségfűtő megoldások közül a leginkább elterjedt a vaskályha, amelynek hatásfoka csupán 50–60%, a hőt pedig gyorsan adja le, így folyamatos felügyeletre szorul. Ezzel szemben egy jól megépített cserépkályha akár a 80%-os hatásfokot is eléri.

Központi fűtés esetén – amikor a hőellátás a kazán mellett legtöbb esetben radiátoros hőleadó rendszeren át történik – hasonló eltérések tapasztalhatóak a hatásfok tekintetében egy régi és egy új rendszer között. „A korszerű földgáz-tüzelésű kondenzációs kazánok hatásfoka a 90%ot is meghaladhatja, tehát látványosan jobb, mint a régi kazánoké. A helyi önkormányzatok fűtési rendszereinek korszerűsítésében nagy az energia-megtakarítási tartalék. A tüzelőberendezések cseréje mellett fontos lenne a jogszabályi korszerűsítés, mint például a programozható termosztátok, az időjárás-követő szabályzók, épületfelügyeleti rendszerek alkalmazása” –mondta Gerd Vrieling, „a Föld órája” egyik partnerének, a Robert Bosch Kft. termotechnika üzletágának regionális értékesítési igazgatója. „Alternatívaként már egyre több háztartást lát el hővel – legalább részben – hőszivattyú. A hőszivattyú egy fűtési szezon átlagát nézve egységnyi áramból akár négy egységnyi hő előállítására is képes, napelemes rendszerrel kombinálva pedig tovább csökkenthető mind a hőszivattyú, mind a napelem megtérülési ideje” – folytatta az igazgató.

„Az önkormányzatok szerepe rendkívül fontos a helyes fűtési rendszerben, mivel egyrészt középületeik fűtési rendszerének korszerűsítésével látványosan csökkenthetik a település kiadásait, másrészt pedig példát mutatnak, ösztönzik a lakosságot fűtési rendszereik modernizálására” – fogalmazott Vaszkó Csaba.

A WWF Magyarország partnerei segítségével nagy értékű, energiagazdálkodást segítő csomaggal kívánja jutalmazni „a Föld órája” napján kezdődő felmérésben legaktívabban részt vevő településeket. A kérdőív válaszaiból körkép készül a települési hőellátásról.

* * *

A szilárd tüzelőanyagok közül a lignit a legsúlyosabban környezetkárosító. Égetése közben – az egyéb szennyezőanyagok mellett – nagy mennyiségben szabadul fel kén-dioxid, amely a vér oxigénszállító-képességét gátolja, enyhébb esetekben látási zavarokat, kábulást, fejfájást, szédülést, illetve a bőr kiporosodását okozza, súlyosabb esetben pedig agykárosodást, tüdő- és szívproblémákat okozhat. Felhasználása leginkább Heves, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyére koncentrálódik, ahol a megújuló energiaforrások potenciálja az egyik legmagasabb az országban.

Források fűtéskorszerűsítésre

A fűtéskorszerűsítés drága beruházás, viszont rövidtávon is megtérül. Ráadásul „az otthon melege” program részeként június 6-tól pályázni lehet fűtés-korszerűsítésre. Az MFB hitelprogramja pedig csaknem 115 milliárd Ft értékben nyújt hitelkeretet természetes személyek, társasházak és lakásszövetkezetek számára.

Éppen évtizeddel ezelőtt azért hirdették meg „a Föld órája” kezdeményezést, hogy sokak figyelmét irányítsa rá az éghajlatváltozásra, és kormányokat, üzleti szereplőket, civil szervezeteket és egyéni támogatóit mozgósítsa a megfékezésére. Mostanra világméretű akcióvá nőtt, amely több mint 2,4 milliárd embert ér el Földünkön. Az idén március 25-én, szombaton 20,30– 21,30 között „kapcsolunk le” egy órára, hogy közösen világítsunk rá az éghajlatváltozás elleni fellépés szükségességére és a figyelmet szimbolikusan azokra a természeti értékekre irányítsuk, amelyek megóvásán az emberiség túlélése múlik.