Kész a minden tagállamra kötelező érvényű környezetvédelmi előírás, amely választás elé állítja az Európai Unió szénerőműveit, így a Mátrai Erőművet is. Ez alapján, az évente közel 23 ezer korai halálesetet okozó szénerőművek 2021-ig vagy leállnak, vagy rendkívül költséges beruházásokkal próbálnak megfelelni az új feltételeknek. Azonban nem ez az egyetlen körülmény, amely gondot okoz a Mátrai Erőműnek.

Az új előírások célja, hogy csökkentsék a szénerőművek és más nagy tüzelőberendezések levegőminőségre gyakorolt káros hatásait, mivel csak Európában legalább 23 000 ember hal meg idő előtt a szénerőművek által okozott légszennyezettség miatt. A ma megjelent, és minden tagállamra kötelező érvényű határozat által előírt új károsanyag-kibocsátási határértékek négy éven belül lesznek számon kérhetők. Ennyi ideje van a Mátrai Erőműnek is arra, hogy megfeleljen az új követelményeknek.

„A Mátrai Erőmű hazánk legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, amely évente több mint hatmillió tonna szén-dioxiddal terheli a környezetet. Ez Magyarország teljes kibocsátásának több mint a tizede. Mindemellett óriási mennyiségű, egészségre káros kén-dioxidot, nitrogén-oxidot, és az egészségre veszélyes szállóport is bocsát a légkörbe. Ráadásul a vállalat egyre nagyobb mennyiségű lignitet értékesít a térségben háztartási tüzelőanyagként, amely tovább növeli a levegőszennyezettséggel összefüggő egészségügyi kockázatokat a már egyébként is erősen szennyezett régióban” – jelentette ki Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország éghajlatváltozás- és energiaprogramjának vezetője.

Az erőmű több beruházással előbb a kén-dioxid, majd a közeli múltban a nitrogén-oxidok kibocsátását próbálta meg visszaszorítani, de ez sem lesz elég ahhoz, hogy megfeleljen az új határértékeknek. Úgy tűnik föl, mindkét káros anyag tekintetében újabb beruházásokra lesz szükség, amelyeket 2021-re meg is kell valósítani. Ez a beruházáskényszer egyrészt azt jelenti, hogy gazdaságossági szempontból az éppen eladás alatt álló erőmű már korántsem olyan vonzó célpont, mint sokáig, másrészt bárki lesz is az új tulajdonos, olyan időszakban kell gyors döntést hoznia, amikor a pénzügyi körülmények nem ideálisak, hiszen az erőmű eredménye zuhanásszerűen csökkent az utóbbi években.

Ugyanakkor nemcsak az új környezetvédelmi előírások rontják a lignitre alapozott jövőképet. A Mátrai Erőmű egyik előnye eddig az volt, hogy tüzelőanyaga, a lignit saját bányáiból érkezik, vagyis nem szorul más forrásból származó tüzelőanyag megvásárlására.

Az erőmű egyik lignitbányája viszont levegőminőségi okokból egyelőre nem kapta meg a jövőre vonatkozóan létfontosságú környezetvédelmi működési engedélyt. A környezetvédelmi hatóság szerint a Visontán működő, és a Mátrai Erőművet kiszolgáló külszíni lignitbánya környezeti felülvizsgálati dokumentációjában ugyanis a levegőtisztaság-védelmi munkarész hiányos és ezért megalapozatlan. Így kérdéses, hogy a jövőben honnan érkezik a lignit az erőműbe.

Emellett bizonytalanná vált a tervezett új lignittüzelésű blokk megvalósítása is. A Mátrai Erőmű egy új, 500 MW kapacitású lignit-erőművel szerette volna bővíteni a meglévő kapacitását. A tervezett erőmű tőkeköltségei viszont óriásiak, amelynek kitermeléséhez valószínűleg szükség lett volna a jelenlegi, elöregedett blokkok által termelt haszonra is. Erre viszont már biztosan nem lesz lehetősége az új tulajdonosoknak.

A környezethasználati engedély módosítása során ugyanis a másodfokú hatóság megállapította, hogy az erőmű által okozott légszennyezést és károsító hatásait nem megfelelő mértékben vizsgálták és értékelték, valamint a régi és az új blokkok működtetésének időzítése sem tisztázott.

A másodfokú hatóság egyértelműen rögzítette, hogy az új blokk üzembe helyezésére kizárólag a mostani blokkok leállítását követően kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy a Mátrai Erőműben biztosan nem lesz kapacitásbővítés, amely teljesen új helyzet elé állítja az aktuális tulajdonosokat.

A szénenergia ugyanakkor nemcsak itthon, hanem csaknem mindenhol veszít vezető szerepéből. Az Európai Unióban az idén már 13 szénerőművet zártak be, vagy jelentették be bezárását. Legutóbb az Európai Unió 29. legszennyezőbb szénerőműveként nyilvántartott 1,2 GW kapacitású, az Uniper vállalat tulajdonában lévő egység bezárását jelentették be.

A sors iróniája, hogy a szénerőművek egykori szülőhazájában, az Egyesült Királyságban hosszú évtizedek után 2017 áprilisában elérkezett az első olyan munkanap, amikor a villamosenergia-ellátás szénerőművek által termelt áram felhasználása nélkül telt el. A szénenergia zuhanását jól mutatja, hogy 2012-ben az ország villamosenergia-termelésének 40%-át adta a szénenergia, az idei első félévben ez a részarány 2%-ra csökkent. A jelenlegi tervek szerint pedig 2025-ben már nem is lesz üzemelő szénerőmű a brit szigetországban.

Az Egyesült Államokban is hasonló a helyzet. Csak az év első felében már nyolc szénerőmű zárt be, vagy jelentette be a leállását. Egyértelműen mutatja a szénkorszak végét, hogy 2010 óta már 256 szénerőművet zártak be gazdaságossági vagy környezetvédelmi okokból az Egyesült Államokban.

A szénenergia az egész világban egyértelmű lejtmenetben van, ugyanis 2014–15 után tavaly ismét, az előző két évhez képest jóval nagyobb mértékben csökkent a termelt szén mennyisége. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb, az energetikai beruházásokat vizsgáló értékelése is azt mutatja, hogy a szén-ágazat a beruházások visszaesésének legnagyobb vesztese. Varró László, az IEA vezető közgazdásza szerint a szénenergiába irányuló beruházások várhatóan csökkenni fognak. Ennek jele, hogy 10 évvel ezelőtt 120 GW szénerőmű kapacitás volt épülőben, ez tavaly már csak 40 GW. 

Kérdés, hogy ha a szénerőmű-építés ennyire nem vonzó, miért lehet egyáltalán szó bármilyen ligniterőmű építéséről Magyarországon?

„Az Európai Unióban háromszáz szénerőmű és térsége számára nemcsak az energetikai, hanem a gazdasági-társadalmi átmenet a nagy kihívás. A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, ha ezt az átmenetet késleltetjük. A szénenergia, így a Mátrai Erőmű minél előbbi leállítására, és az érintett régió átalakítására van szükség. Ehhez számos jó példából lehet tapasztalatot meríteni, valamint maga a Mátrai Erőmű térsége is jó adottságokkal rendelkezik” – emelte ki Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország éghajlatváltozás- és energiaprogramjának vezetője.

http://wwf.hu/klima_/1/matrai-eromu

http://wwf.hu/klima_/1/bajban-a-matrai-eromu-jovoje

http://wwf.hu/archivum/2016ev/1/a-matrai-eromu-az-europai-unio-legszennyezobb-szeneromuvei-kozott

http://wwf.hu/archivum/2016ev/1/a-szeneromuvek-nem-fernek-bele