Ezen a héten két egészen különböző tudományos irány találkozott. Az egyik a láthatatlan dolgok feltérképezése: a Roman a sötét univerzumot, a Hubble a Szaturnusz légköri hullámait, a molekuláris biológia pedig eddig rejtett RNS-eket és sejten belüli struktúrákat próbál láthatóvá tenni. A másik az orvostudomány finomhangolása: nem általában akarjuk „megállítani a rákot” vagy „védeni az idegeket”, hanem egy konkrét fehérjét, receptort vagy molekuláris útvonalat keresünk, amelyen be lehet avatkozni. És van egy harmadik tanulság is, hiszen a hét izgalmas orvosi eredményeinek jó része még sejt- vagy állatkísérletes szinten áll. Ettől tudományosan nagyon érdekesek – csak nem szabad összekeverni az áttörő kutatási eredményt a holnaptól elérhető gyógymóddal.

Elindult a Roman – új korszak kezdődhet a világegyetem feltérképezésében

Augusztus 30-án sikeresen elindult a NASA Nancy Grace Roman Space Telescope űrtávcsöve egy Falcon Heavy rakétával Floridából. A Roman most a Földtől mintegy 1,6 millió kilométerre fekvő L2 pont felé tart. Feladata többek között a sötét anyag és a sötét energia vizsgálata, galaxisok milliárdjainak feltérképezése és exobolygók keresése lesz. Látómezeje több mint százszor nagyobb a Hubble-énál, miközben hasonló képélességet ígér.

Miért fontos? A Webb rendkívül mélyre tud nézni az univerzumban, de viszonylag kis területeket vizsgál. A Roman ennek szinte az ellenkezőjét teszi: hatalmas kozmikus térképeket készít majd. Az első tudományos képeket 2027 elejére várják.

Tízszög jelent meg a Szaturnusz déli pólusán

A Hubble többéves megfigyeléseinek elemzése során csillagászok egy hatalmas, tízoldalú – dekagonális – légköri hullámot azonosítottak a Szaturnusz déli pólusa körül. Az északi pólus híres hatszögét évtizedek óta ismerjük, de a déli féltekén most először figyeltek meg hasonló szabályos szerkezetet. A jelenség nyomai már 2023-as felvételeken is látszanak.

Miért fontos? A Szaturnusz légköre hatalmas természetes laboratórium: az ilyen formák megértése segíthet megfejteni, miként viselkednek az óriásbolygók rendkívül gyors légáramlásai. És igen: a bolygó, amelynek már volt egy hatszöge, most láthatóan geometria-szakkört indított.

A gének sokkal többféleképpen „keverhetik össze” az utasításaikat, mint hittük

A Nature-ben szeptember 2-án megjelent kutatás szerint emlőssejtekben különböző génekből származó RNS-darabok egyesülhetnek, és úgynevezett kiméra-mRNS-eket hozhatnak létre. Egér immunsejtekben a kutatók több mint 30 ezer jelölt kiméra-transzkriptumot találtak, emberi makrofágokban pedig több mint 900-at. Egy egéreredetű kimérafehérjéről azt is igazolták, hogy ténylegesen befolyásolja a gyulladásos immunválaszt.

Miért fontos? Az emberi genom nagyjából húszezer fehérjekódoló génből áll, de a sejtek fehérjekészlete ennél sokkal összetettebb lehet. A kutatás azt sugallja, hogy a gének közötti RNS-szintű „összeszerelés” a biológiai változatosság eddig alábecsült forrása. A 30 ezres szám ugyanakkor jelölt RNS-eket jelent, nem 30 ezer bizonyított új fehérjét.

Új célpontot találtak a daganatos betegek súlyos izomvesztése ellen

A daganatos betegek egy részénél kialakuló cachexia során a szervezet súlyos izom- és zsírszövet-vesztésbe kezd. A Cancer Discovery új tanulmánya szerint egyes daganatok az ADAMTSL4 nevű fehérjét választják ki, amely a TGF-β jelátviteli út aktiválásával hozzájárulhat ehhez a leépüléshez. Egérkísérletekben az ADAMTSL4 kikapcsolása mérsékelte az izom- és zsírvesztést; összefüggést emberi tüdő- és vastagbélrákos betegekben is találtak.

Miért fontos? A cachexiára jelenleg nincs igazán hatékony célzott kezelés, pedig jelentősen rontja a daganatos betegek állapotát és terápiás esélyeit. Az ADAMTSL4 ezért új gyógyszercélpont lehet – de egyelőre nem új gyógyszerről, hanem egy mechanizmus feltárásáról beszélünk.

A pszilocibin védheti az idegeket a kemoterápia károsító hatásától

Az MD Anderson Cancer Center kutatói állatkísérletekben azt találták, hogy a pszilocibin kemoterápia előtt beadva megakadályozhatja a kezelés egyik kellemetlen és gyakran tartós mellékhatását, a perifériás idegkárosodást. A szer az 5-HT2A szerotoninreceptoron keresztül segített fenntartani a mitokondriumok mozgását az idegrostokban, miközben a kísérletek szerint nem csökkentette a kemoterápia daganatellenes hatását. Az eredmények szeptember 3-án jelentek meg, és egy II. fázisú klinikai vizsgálat előkészítését is megalapozzák.

Miért fontos? A kemoterápiás neuropátia sok betegnél hónapokig vagy akár évekig fennmaradhat. A különösen érdekes rész azonban az, hogy hasonló idegvédő hatást egy nem hallucinogén, ugyanazt a receptort aktiváló vegyületnél is láttak. Embereknél a hatást még bizonyítani kell.

„Újrahasznosító állomásokat” találtak az emberi spermiumok magjában

Krio-elektronmikroszkópos módszerrel kutatók részletesen feltérképezték az emberi spermiumok rendkívül tömör sejtmagját. Meglepő módon olyan, DNS-től mentes üregeket találtak benne, amelyekben nagy számban helyezkednek el proteaszómák – a sejtek elöregedett vagy fölösleges fehérjéinek lebontására szolgáló molekuláris gépezetek. A kutatás egy spermiumokra jellemző proteaszóma-változatot is részletesen leírt.

Miért fontos? A felfedezés segíthet megérteni a spermiumok érését, a férfi termékenységet, sőt azt is, mi történik az apai genetikai állománnyal közvetlenül a megtermékenyítés után. Az viszont még kutatási kérdés, pontosan milyen feladatokat végeznek ezek a struktúrák az érett spermiumban.

Rendkívül erős El Niño alakul ki – 2027-ig érezhetjük a hatását

A Meteorológiai Világszervezet szeptember 3-i friss előrejelzése szerint az El Niño már határozottan kialakult, és az év végére „nagyon erős” eseménnyé válhat. A WMO modelljei közel 100 százalékos valószínűséget adnak arra, hogy 2027 februárjáig fennmarad. A Csendes-óceán egyenlítői térségében augusztus közepére egyes heti felszínihőmérséklet-eltérések már 2,2–2,6 °C között jártak.

Miért fontos? Egy nagyon erős El Niño világszerte átrendezheti a csapadék- és hőmérsékleti mintázatokat, növelve egyes térségekben az aszály, máshol az áradások és a szélsőséges hőség esélyét. A WMO külön hangsúlyozza: az El Niño természetes jelenség, de egy eleve felmelegedett bolygón fejti ki a hatását.