Ötszázmilliárdot költött a kormány a tartalékból

A 2010-i kormányváltás óta mintegy 500 milliárd forintról döntött a kabinet egyszerű kormányhatározatokban. Ekkora összeg volt ugyanis az úgynevezett általános tartalék, vagy újabb nevén „rendkívüli kormányzati intézkedésekre” szolgáló tartalék. Ezt a pénzt elvileg a törvény szerint az év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására és az előirányzott, de elháríthatatlan okok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására kell/lehet felhasználni.

Azaz ez egy igazán szabad kassza, amelyből a rossz költségvetés tervezési lyukait, és a politikai célú kezdeményezéseket is lehet finanszírozni.

A Policy Agenda által készített összesítés szerint a ciklus első felében még csak mérsékelten költött ebből a tartalékból a kormány, de 2013-ra már 123 milliárd forintról hozott döntést egyetlen év alatt. Ez az összeg, ha összehasonlítjuk a 2006 januárja és 2010 májusa közötti időszak e célú kiadásaival, amikor összesen 197 milliárd forintot költöttek el ilyen módon, akkor látható, hogy az Orbán-kormány előszeretettel osztogatott pénzt ebből a külön kasszából.

Kormányzati általános tartalék/rendkívüli kormányzati intézkedések 

(2010. június-2014. augusztus)

A kabinetnek erről a pénzről a költségvetési zárszámadásban el kell számolnia ugyan, de vannak olyan döntések, amelyek nehezen nyomon követhetőek. Ilyen például a Miniszterelnökségnek a dologi kiadásaira fordított összeg, amelynek a  felhasználása nem átlátható.

A tartalékból kapott pénzekből 2010 óta a legtöbbet a Belügyminisztérium kapta, 81,5 milliárd forintot. Igaz, ennek jó részét, 55 milliárd forintot a rendőrség többletforrásaira fordították, amely azt is mutatja, hogy a költségvetés tervezésekor szándékosan, vagy hibásan alultervezték az éves kiadásokat. Ezért szükség volt arra, hogy a tartalékból kiegészítsék az elkölthető forrásokat.

A második helyezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (77,8 milliárd forint); az összeg majdnem harmada sporttámogatásokra ment el. Ebből a 25 milliárd forintból jutott stadionépítésre, sportszövetségek támogatására is. Természetesen kérdéses, hogy mennyire voltak rendkívüli kiadások, még ha jogilag nehezen lennének is támadhatóak.

A lista harmadik helyén a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium áll 58 milliárd forinttal; ebből egyetlen tétel még 2010 decemberéből a 20 milliárd forintos MFB-tőkeemelés.

Kiszámítható költségvetési tervezés esetén nincsen szükség tetemes többletforrásokra ahhoz, hogy a kormányzat képes legyen a működését finanszírozni. Ezzel szemben 2010 óta a Policy Agenda számításai szerint a rendkívüli kormányzati tartalékból 218 milliárd forintot költöttek el az állami gépezet működtetésére. Tavalyelőtt és tavaly is is 60-60 milliárd forintot töltöttek a minisztériumokba, miközben mindkét évben zárolásokról lehetett olvasni. Azaz ezen a területen látszólag kiszámíthatatlanság jellemezte a kormányzatot.

Azért írjuk, hogy szerintünk látszólagos volt a kiszámíthatatlanság, mert egyértelműen látszottak a pénzosztásban az abszolút központosított kormányzás jegyei. Amire politikai szempontból kellett a pénz (sport, kulturális intézmények, önkormányzati beruházások, állami vagyon bővítése) arra mindig talált a kormányzat forrást, miközben megszorításokat, elvonásokat hajtatott végre más területeken.