Páncélos dinoszauruszok, halak, kétéltűek, gyíkok, teknősök, krokodilok, repülőhüllők fosszíliáit, valamint rovarzárványokat és növénymaradványokat tártak fel eddig a Magyarország egyetlen dinoszaurusz-lelőhelyén dolgozó kutatók. A 85 millió évvel ezelőtti „bakonyi világ” egykori élőlényei közül eddig már több harminc gerinces állatfajt azonosítottak a szakemberek, és a nyári ásatásaik idején jóformán naponta bukkannak új és újabb csontokra, amelyek között a kutatók szerint akár eddig ismeretlen fajok maradványai is lehetnek.
„Kezd igazolódni az a sejtésünk, hogy a leletekben gazdag üledékes kőzetrétegben található fosszíliák viszonylag rövid idő alatt halmozódtak fel az általunk vizsgált területen” – összegezte az eddigi eredmények alapján megfogalmazott következtetést Ősi Attila. Hozzátette: egyik kutatási céljuk annak megállapítása, milyen rendkívüli esemény következtében halmozódtak fel az iharkúti lelőhely tizedét kitevő, körülbelül 400-500 négyzetméternyi területen ilyen nagy számban a leletek, például tíz páncélos dinoszaurusz maradványai. A kutatók a hagyományos módszerek mellett a legmodernebb technikát is felhasználják az egykori élővilág körülményeinek rekonstruálására: háromdimenziós térképezéssel rögzítik minden egyes új lelet pozícióját, így a lelőhely minden eddiginél pontosabb térbeli ábrázolása is segíti őket a még nyitott kérdések megválaszolásában.
„Új kutatási területet is meghonosítottunk. A három évvel ezelőtt hat-nyolc fővel megkezdett, ma már tíz-tizenkét állandó, illetve alkalmi tagból álló csoport csontszövettani vizsgálatokat is folytat” – emelt ki egy speciális kutatási irányt Ősi Attila, aki 2011-ben nyerte el a nemzetközileg is kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről hazahívásának, illetve itthon tartásának céljával 2009-ben kezdett akadémiai program, a Lendület támogatását. Hangsúlyozta: a fiatalok számára vonzó szellemi műhely munkájában a kutatói pálya iránt elkötelezett olyan egyetemi hallgatók és doktoranduszok is részt vesznek, akik már most egy-egy különleges részterület szakértőinek számítanak:
„Van olyan, aki a borostyánokban fellelt gerinctelen állatok és növények maradványait elemzi, és olyan is, aki a koprolit, vagyis a fosszilis ürülék vizsgálatával foglalkozik. Ezeknek az »időkapszuláknak« köszönhetően eddig nem ismert növények magvait is felfedeztük.”
Az MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport vezetője, Ősi Attila még 2000-ben, őslénytani-földtani vizsgálatok közben bukkant a Veszprém megyei Iharkúton, egy bakonyi bauxitbánya használaton kívüli külszíni fejtésében az első magyarországi dinoszaurusz-leletre, egy apró csontdarabkára. Vezetésével azóta számos, hazánkban eddig ismeretlen őshüllő-maradványt tártak fel Iharkúton a kutatók. Megtalálták egyebek mellett a Bakonydraco nevű repülőhüllő több mint hatvan egyedének – köztük fiatal példányoknak – a maradványait, a Hungarosaurusnak elnevezett növényevő dinoszaurusznak, valamint az Iharkutosuchus nevű kisméretű krokodilnak a csontjait is. Ősi Attila eredményei közül kiemelkedik a 2010-ben, a Nature-ben publikált felfedezés: a 85 millió éves dinoszauruszfaj leírása új megvilágításba helyezte Európa gerinces ősállatainak földrajzáról alkotott ismereteinket. Ősi Attila az MTA kiválósági programja, a Lendület támogatásának köszönhetően eddig 80 millió forintot költhetett a csoport programjának megvalósítására. Az iharkúti lelőhely a becslések szerint még mintegy fél évszázadig ad majd munkát a paleontológusoknak.
Az MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport ásatásáról, a Veszprém megyei Iharkúton készült további fotók galériája ide kattintva megtekinthető.
