Fontos ez a mai nap Miskolc és egyben az egész ország életében, hiszen a diósgyőri várkastély a város ékköve, hazánk második legjobb állapotban fönnmaradt vára, Közép-Európa egykori legnagyobb lovagtermével.
„Fontos ez a nap számomra személyesen is, hiszen gyerekkorom meghatározó részét itt, e vár falai között tölthettem, mivel édesanyám, dr. Czeglédy Ilona régész vezette a vár első feltárását és helyreállítását 1963-tól tíz éven át – mondta el az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője. – Különös, sorsszerű érzés, hogy kisgyerekként éppen az ennek a teremnek a helyén volt várudvaron játszottam az itt dolgozó régészekkel, ásatási munkásokkal, ahová visszatérve, most egy egészen más szerepben, az Európai Bizottság tisztségviselőjeként állhatok…”
A mostani, 2,7 milliárd forintba került felújítás oroszlánrészét, 84%-át az Európai Unió állja, ami meggyőzően jelképezi, hogy magyarnak és európainak lenni: kiegészíti és erősíti egymást. A rekonstrukció eredményeként a diósgyőri vár a nyugati szárny kivételével két szint magasságig újra felépült. Tornyai között három palotaszárny is újjáépült, amelyben helyet kapott Közép-Európa legnagyobb lovagterme, egy várkápolna és a királynék lakóterme is.
A megújulás azt is jól mutatja, hogy – bár némelyek azt hangoztatják, hogy az EU a nemzeti kultúrák felszámolására törekszik –, az Európai Unió kiemelten támogatja tagállamai kultúrájának, így Magyarország történelmi örökségének megóvását. Ezt fejezi ki az EU jelmondata is: Egység a sokféleségben.
Diósgyőrön kívül nagyvonalú uniós támogatással állítanak helyre országszerte lényegében minden fontos műemléket: tegnap nyílt meg Budán a Várkert Bazár, rekonstruálták az egri minaretet, a sümegi, a kőszegi, a szigetvári várat is, és a sor még hosszan folytatható.
„Természetesen nem csak műemlék-felújításokra jut EU-s forrás – mondta el dr. Szűcs Tamás. – Magyarországon 2007–13 között Magyarországon 63 000 fejlesztés valósult meg a 8200 milliárd forint értékű uniós támogatásból. Csak itt, az észak-magyarországi régióban az Európai Unió több tízmilliárd forintért, a költségek 90-100%-át fedezve támogatta a 2010-i árvízben megsérült közutak helyreállítását, kórházi diagnosztikai eszközök beszerzését, valamint jó néhány száz más fejlesztést, munkahelyek ezreinek létrejöttét.
Az idén kezdődött újabb, hétéves ciklusban, 2014–20 között Magyarország hasonló nagyságú összegre számíthat, vagyis mintegy 8000 milliárd forinttal többet fog kapni az Európai Uniótól, mint amennyit oda befizet. Ez azt jelenti, hogy a következő 7 év minden egyes napján 3 milliárd forint európai támogatás érkezhet hazánkba, vagyis elvben naponta átadhatnánk egy-egy újabb diósgyőri várat – mondta a képviselet-vezető, majd így folytatta:
„E hatalmas összegek ellenére mégsem ez uniós tagságunk legfőbb hozadéka. Hazánk európai uniós csatlakozásával a világ legfejlettebb és legnagyobb egységes piacának vált szerves részévé, a többi országgal egyenrangú szereplője lett az uniós döntéshozatalnak. Végül pedig a legfontosabb: szabad akaratunkból egy olyan demokratikus közösség tagja lettünk, amelynek területén nem fenyeget háború. A szomszédos Ukrajnában zajló események drámai aktualitást adnak ennek a ténynek. Az Európai Unió a biztosíték arra, hogy az erődítmények – mint a diósgyőri vár – és a háborúk számunkra többé ne a jelen, hanem csak a történelem, az európai emlékezet részei legyenek.”
A diósgyőri vár
(Forrás: museum.hu) Magyarország műemlékei közül rangos hely illeti meg a diósgyőri várat. A középkori Miskolc az Alföld és a hegy-vidék találkozásánál, országutak csomópontjában létesült, gazdasági, kereskedelmi település volt; ellenőrzése alatt állt a Hegyaljáról a Felvidékre, Lengyelországba vezető borkereskedelmi út. A Bükk-hegység kapujába, Miskolc mellé épült a várból, kolostorból és jobbágyfaluból álló együttes.
A vár magasba törő romjai a Szinva-patak völgyében található szikladombon emelkednek. E terület már a őskorban is lakott volt. Diósgyőrt a XII-XIII. sz. fordulóján élt Anonymus, III. Béla király jegyzője említi először. Eredetileg a Bors család tulajdonában állt a vár, míg a tatárjárás idején el nem pusztult. Később kőből új várat emeltek a helyére, mely Ernye bán lakhelyéül szolgált. Ez a vár 1319-ben királyi adományozás útján került Debreczeni Dózsa erdélyi vajdához.
Nagy Lajos király is megszerette ezt a helyet, 1364-ben jelentős birtokrészt csatolt a várhoz; az épületet, gótikus királyi várkastéllyá építette ki. Budával, Visegráddal és Zólyommal együtt, tehát, Diósgyőr is királyi székhellyé vált, s mint ilyen, I. Lajos lengyel király uralkodása alatt játszott jelentős szerepet: ugyanis a király udvartartásával évente több hónapot töltött itt, ebben a várban, ahol oly’ fontos történelmi események is zajlottak, mint például 1381-ben a velencei háborút lezáró turini béke ratifikálása.
Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma lett, 1424 és 1526 között hat királyné jegy-ajándékaként, vidéki rezidenciájaként szolgált. Az utolsó királyné, aki itt is élt, Habsburg Mária volt, II. Lajos felesége.
1526 – a mohácsi csatavesztés – Diósgyőr életében is jelentős fordulópont volt, a vár ettől kezdve zálogos bérlőké lett, majd Eger eleste után végvárrá alakult. Hadi szempontból nem bírt nagy jelentőséggel. 1702-ben a kincstár tulajdonába került, de újjáépítése elmaradt. A török veszély után minden hadászati értékét elvesztette. A gazdátlan vár az idők során annyira lepusztult, hogy a XIX. századi metszeteken már csak romjai láthatók.
Az immár helyreállított felső várba impozáns lépcsősoron keresztül vezet utunk. A tágas belső udvar színvonalas kulturális rendezvényeknek, koncerteknek, színi előadásoknak, fesztiváloknak ad otthont, mind nagyobb sikerrel. A Rondellában vártörténeti- és a Pálos rend történetét bemutató kiállítás, az észak-keleti toronyban a torinói békét szemléltető hét alakos panoptikum, a dél-keletiben pedig XIV-XVI. sz.-i kézifegyverek kiállítása látható. Megtekinthető még egy XVI. sz.-i ágyú másolata és egy működő éremverő golyósprés is. A vár kazamatájában található Közép-Európa legnagyobb lélekszámú panoptikuma, melyben hat életkép mutatja be a XIV. századi középkori életet.
És mindezekkel még nincs vége a látnivalók sorának: az észak-nyugati toronyból lélegzet-elállító panoráma fogadja a turistákat.
