Az immár ötödik éve kiadott jelentés azt is megállapította, hogy majdnem minden ötödik néző (19%) kész fizetni azért, hogy bármilyen eszközön elérhesse kedvenc tartalmait. Ez 25%-os növekedést jelent mindössze két év alatt.
A 23 országban, több mint 23 ezer emberrel készített interjúkon alapuló eredményekből kiderül, hogy a felhasználói magatartásban bekövetkező eltolódás továbbra is jelentős hatással van a televíziós és média-iparágra, a régi formátumok és üzleti modellek elavulnak és helyetadva a kiváló minőségű, igény szerinti szórakoztatásnak.
# A valós idejű, streaming adatátvitel egyre inkább felzárkózik a lineáris tévézéshez: a heti médiafogyasztás tekintve már csak mindössze két százalékpontos különbség van köztük.
- # Két év alatt 25%-kal nőtt azoknak a fogyasztóknak a száma, akik készek fizetni azért, hogy bármilyen eszközön hozzáférhessenek az őket érdeklő tartalmakhoz.
- # Az új, igény szerinti videoszolgáltatások növekvő népszerűsége eredményeként egyre gyakoribb a televíziós sorozatok több részének egymás utáni, „maratonszerű” megtekintése.
A tanulmány szerint az okostelefonokon és táblagépeken megtekintett tartalomra fordított időmennyiség intenzíven növekszik. Emellett egyre többen tekintik a hagyományos műsorsugárzást és a fizetős tévécsatornákat „tartalomraktáraknak”, amelyekből a fogyasztók digitális videorögzítőjük segítségével későbbi megtekintésre válogatják a műsorokat. A DVR-funkciók elősegítik a „maratonszerű” sorozatnézés növekedését, amely a tévésorozatok és többrészes mozifilmek egy csomagban való kiadásával kezdődött, és éles kontrasztban van a hagyományos televíziózási élménnyel, amikor egy kedvenc műsor minden új epizódjára egy hetet kellett várni.
Ezzel párhuzamosan számos néző tért át az előfizetés-alapú igény szerinti videó (S-VOD) szolgáltatásokra, mint amilyen a Netflix és a Hulu, és 48%-uk állítja, hogy szeretné, ha egy-egy népszerű sorozat összes részét egyszerre adnák ki, hogy ők dönthessék el, mikor nézik meg az egyes epizódokat.
Míg a fogyasztók 41%-a szeretné, ha bárhol megtekinthetné kedvenc műsorát, ennek két fő akadálya volt: az adatforgalom költsége és magának a tartalomnak a költsége. A kutatás arra is rávilágított, hogy sokan nem hajlandóak minőségi kompromisszumra: 43% mondta, hogy a rendkívül nagy felbontás (UHD) fontos neki.
Niklas Heyman Rönnblom, az Ericsson ConsumerLab vezető tanácsadója kijelentette: „A tanulmány eredményei világosan mutatják, hogy a médiavállalatoknak újra át kell gondolniuk a tartalom létrehozásának és megjelentetésének módját, a televíziós szolgáltatók számára pedig az a legfontosabb, hogy a lehető legjobb minőségű tartalmat legyenek képesek biztosítani a nézőknek, függetlenül attól, milyen eszközön nézik a műsort. A helyzet gyorsan változik, az üzleti és szolgáltatási modelleknek pedig igazodniuk kell a változás üteméhez, ha továbbra is a fogyasztók által értékesnek tartott szolgáltatásokat kívánnak nyújtani”.
Az Ericsson ConsumerLab 2014-es évi TV és Média jelentése 23 ezer online interjún alapul, amelyeket szélessávú felhasználókkal készítettek Brazíliában, Chilében, Dél-Koreában, az Egyesült Arab Emirátusokban, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Görögországban, Indonéziában, Írországban, Kanadában, Kínában, Malajziában, Mexikóban, Németországban, Olaszországban, Oroszországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban, Szingapúrban, Tajvanon és Törökországban. Szinte az összes válaszadó naponta használja az internetet. A tanulmány eredményei több mint 620 millió ember véleményét tükrözi. Az adatokat San Franciscoban, Londonban és Stockholmban készített 22 mélyreható fogyasztói interjúval és 11, média-iparági szakértővel készített interjúval egészítették ki.
