Elmore John Leonard (képünkön) amerikai regény-és forgatókönyvíró. Kezdetben western-, később krimi-történeteket írt, olyanokat, mint a Tíz másodperc az élet, Szóljatok a köpcösnek!, Dinnyeszüret vagy halál (Mr. Majestyk), Banditák, Glanc, Halálos lövés, Mint a szamár szürke ködben, Stikli, Simlis fiúk, A holdfény-háború, Veszélyes nők stb., és most, a filmmel egy időben a Született bűnözők (Jaffa Kiadó). Számos történetét megfilmesítették: Jackie Brown, Börtönvonat Yumába, A törvény embere, Mint a kámfor, Mr. Majestyk, A hallgatag ember, Ben Wade és a farmer stb. Elmondható tehát, hogy személyében a sokak által kedvelt ponyvairodalom aktív művelőjéről van szó.

Az emberrablók.A született bűnözők a Quentin Tarantino által megrendezett Jackie Brown két bűnöző hőséhez tér vissza, (csak sajnos, nem a Samuel L. Jackson–Robert de Niro párossal). Itt 20 évvel korábban látjuk viszont őket, két nem túl erős színészi alakításában. Louis Gara (John Hawkes) és Ordell Robbie (Mos Def) autólopásért tölti a börtönbüntetését, majd amikor Louis is kiszabadul, Ordell azzal a nagyszabású ötlettel várja, hogy zsarolják meg a korrupt detroiti ingatlanfejlesztőt, Frank Dawsont (Tim Robbins), aki offshore-számlákon rejtegeti felesége elől is titkolt millióit. Frank gyönyörű, a gazdag háziasszonyok unatkozó életét élő feleségét, Mickey-t (Jennifer Aniston) tervezik elrabolni, hogy egymillió dollárt kérjenek érte, ha pedig Frank a rendőrséghez fordulna, a két emberrabló figyelmeztetné: tudnak illegális tevékenységéről. Mickey-t el is rabolják, és a fegyverőrült, náci szimpatizáns, rasszista és antiszemita Richard Edgar Monk (Mark Boone Junior) házában rejtik el.

A dolgot tovább bonyolítja, hogy a család barátja, a szoknyavadász Marshall Taylor (Will Forte) épp akkor megy át, hogy férje távollétében elcsavarja Mickey fejét, amikor megpróbálják a nőt elrabolni, így őt leütik, és a gardróbszekrénybe zárják… Eközben ugyanis Frank valami másra hivatkozva épp a tengerparton élvezkedik okos és szexi szeretőjével, Melanie-val (Isla Fischer), akinek elmondja, hogy épp most adta be a válókeresetet. Amikor az emberrablók jelentkeznek, Melanie veszi kezébe az irányítást: teljesen összezavarja a zsarolókat, majd elülteti Frank fejében a gondolatot, hogy a válóper beadásával nem is biztos, hogy vissza akarja kapni Mickey-t. Lehullanak az álarcok, és az asszony megtudja, ki milyen ember valójában, beleértve a saját férjét is. És itt még mindig lehet csavarni a történeten…

Tim Robbins.

Az alapanyag tehát jó és fordulatos volna, de valahogy az egész nem elég poénos, és visszaköszön más, jobban megcsinált filmekből. Daniel Schechter, aki eddig nem igazán tette még le a névjegyét a filmgyártásban (Élet a vízben és azon túl, Goodbye Baby, Supporting Characters), különösebb tehetség nélküli mesterember. (Ő jegyzi a forgatókönyvet is!) Éppen ezért a jelenetei nem igazán kemények, a szövegei eléggé fantáziátlanok, színészei sem alkotnak maradandó filmélményt, pedig vannak köztük jó nevű sztárok is. Eric Alan Edwards operatőri munkája, vagy a Newton Brothers zenéje sem emelkedik ki a közepes szintről, és ez a jó közepes nívó lényegében mindenre rányomja a bélyegét.

Ami viszont tovább ront a képen, az a fantáziátlan magyar cím. Nem tudható, miből gondolta a Big Bang Media, illetve a forgalmazó JIL Kft., hogy feltehetően Illés Róbert fordítótól származó tucat-cím kiemelkedik a hasonló sorból. Ráadásul ebben a történetben nem csupán a zsaroló emberrablók bűnözők, de a maga módján mindegyik szereplő azzá lesz, ki így, ki úgy. Mindenesetre a befejezés azt sugallja, hogy lehet, itt még nem ér véget minden, jöhet akár a folytatás is!

Isla Fischer.

Szóval a 98 percet a 16 éven felüli korosztály eltöltheti a film megnézésével, de kereshet akár jobb elfoglaltságot is. Talán érezhette ezt a forgalmazás is, mert a sajtóvetítés előtt – teljesen szokatlan módon –aláírattak velünk egy nyilatkozatott, hogy a kritikák nem jelenhetnek meg szeptember 18. előtt. Előre megírt, kész sajtóanyagokból és trélerekből előzetes „kedvcsinálót” lehetne publikálni, ahogy a legtöbb sajtóorgánum ma teszi, csak azt meg én nem szoktam írni, és a film meg is erősített ebben, hogy bölcsen teszem…