Az ünnepélyes ülés megnyitásaként a Parlament elnöke, Martin Schulz megjegyezte: országosan és európai szinten is „emberek tömegeiˮ ábrándultak ki a politikából, pedig egyetlen intézmény sem működhet támogatók nélkül. „Tehát mindannyiunknak együtt kell működnünk az elvesztett bizalom visszaszerzésében” – fogalmazott.
Schulz elnök „az unió és a katolikus egyház közös céljaikéntˮ említette a „tolerancia, a tisztelet, az egyenlőség, a szolidaritás és a béke értékeinekˮ terjesztését, hozzátéve, hogy „az Európai Unió a befogadásról és az együttműködésről szól, nem pedig a kirekesztésről és a szembenállásról.”
Emberi jogok és emberi méltóság
„A remény és a bizakodás üzenetét szeretném elhozni Európa minden polgára számáraˮ – mondta Ferenc pápa a képviselőknek. Az emberi méltóság a második világháború utáni európai újjáépítés alapköve volt, mondta, elismerően szólva arról, hogy „az emberi jogok és az egyén méltósága melletti kiállás uniós politika középpontjában állˮ az unión belül és a harmadik országokkal folytatott kapcsolatokban egyaránt.
Az Európai Parlament „felelősséggel tartozik azért, hogy megőrizze a demokráciát az európaiak számáraˮ: a demokráciák „nem dőlhetnek össze a multinacionális, de nem univerzális érdekek nyomása alattˮ. Ferenc pápa hozzátette: „Itt az ideje annak, hogy a politikát a munkahelyteremtés szolgálatába állítsuk, de annak még inkább, hogy a megfelelő munkakörülmények biztosításával visszaállítsuk a munka becsületét.”
Környezetvédelem és migráció
„Európa mindig is a környezetvédelem élharcosa voltˮ – hangsúlyozta a pápa. A környezet tiszteletben tartása egyrészt azt jelenti, hogy nem pusztítjuk a természetet, másrészt viszont azt, hogy azt „jó célra hasznosítjukˮ: nem vesztegetjük el értékeit, hanem például élelmiszerrel látjuk el a szűkölködőket.
Ferenc pápa az unióba érkező bevándorlókról is beszélt. „Nem hagyhatjuk, hogy a Földközi-tenger tömegsírrá váljékˮ – mondta, hozzátéve: a hajókkal érkező menekülteknek „befogadásra és segítségre van szükségeˮ. Európa csak akkor lesz képes szembenézni a bevándorláshoz hasonló problémákkal, „ha képes egyértelműen felvállalni saját kulturális identitásátˮ.
A pápát az Európai Parlament nevében Martin Schulz elnök hívta meg 2013. október 11-i vatikáni hivatalos látogatásakor. Egyházi államfőként legutóbb II. János Pál pápa járt és mondott beszédet a strasbourgi parlamentben 1988. október 11-én, egy évvel a berlini fal leomlása előtt.
A pápa 10,30-kor érkezett meg az Európai Parlament strasbourgi székhelye elé, ahol Martin Schulz elnök fogadta. A két himnusz és a vatikáni lobogó felvonása után Schulz elnök bemutatta az egyházfőnek a parlamenti elnökség, illetve az elnökök értekezlete tagjait. A pápa a látogatás után az Európa Tanácsba távozott.
Az Európai Parlament az egyetlen közvetlenül választott európai intézmény és egyike a világ legnagyobb demokratikus parlamentjeinek. Ötévente az Európai Unió 28 tagországában megválasztott 751 tagja az unió 500 millió polgárát képviseli.
