A Bizottság tisztviselői üdvözölték, hogy erős gazdasági fellendülés mutatkozik, és az utóbbi negyedévek az előző évhez képest mérve a 3%-os mértéket jóval meghaladó magyar növekedési adata az Európai Unióban a legkedvezőbbek közé tartoznak. Ez a magas növekedés azonban részben az uniós források gyorsuló lehívásának köszönhető a hétéves költségvetési időszak lezárásával párhuzamosan.

Ezen túlmenően további rövitávú élénkítő intézkedések (köztük például az MNB Növekedési Hitelprogramja, a rezsicsökkentés és az egyre kiterjedtebb közmunkaprogram) is hozzájárultak a növekedési dinamikához. A gazdaságélénkítő intézkedések hatásának várható mérséklődését tükrözi a Bizottság következő évekre vonatkozó 2014 őszi előrejelzése, amely szerint csökkenni fog a növekedés üteme.

A hazai hatóságokkal egyetértés mutatkozott abban, hogy Magyarország jó úton halad a 2014-re vonatkozó, a GDP 2,9%-ának megfelelő hiánycél eléréséhez. Ugyanakkor az államadósság alakulása még nem mutat stabilan csökkenő tendenciát, és a Bizottság 2014 őszi előrejelzése szerint az államadósság csökkenésének üteme felveti annak kockázatát, hogy az ország megsértheti a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit.

Ami a távolabbi kilátásokat illeti, örvendetes, hogy a kormány 2015-re a tervezettnél alacsonyabb hiánycélt tűzött ki, ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy komoly aggályok vetődnek fel a 2015-i költségvetési tervezetben foglalt bevételnövelő intézkedések megalapozottságával kapcsolatban. A költségvetési kiigazítás fenntarthatóságát segítené a hazai közpénzügyi rendszer további erősítése a Tanács ajánlásával összhangban, elsősorban a törvényileg már rögzített középtávú költségvetési szabályozási keret határozott bevezetése révén.

A pénzügyi közvetítőrendszer normál működésének helyreállítása alapvető jelentőségű a növekedés fenntartható fellendítése végett: ehhez elengedhetetlen a bankok tőkefelhalmozási lehetőségeinek javítása, valamint erőteljesebb erőfeszítések szükségesek a portfólió-tisztításban is. A pénzügyi ágazatra nehezedő, folyamatosan emelkedő adó- és szabályozási terhek fényében a javasolt szakpolitikai korrekcióknak ki kell terjedniük e terhek mérséklésére is, hogy összhangba kerüljenek az európai átlaggal. A Bizottság tisztviselői nyugtázták a devizaalapú jelzáloghitelek elszámolására vonatkozó és kivezetésüket rendező törvénycsomagot, és ebben az összefüggésben kiemelték a konzultációra épülő döntési folyamat és az arányos teherviselés fontosságát a folyamat további szakaszaiban, nem utolsósorban az erkölcsi kockázat enyhítése végett.

E tekintetben fokozatosan el lehetne törölni az olyan intézkedéseket, melyek akadályozzák a tartósan nem teljesítő hitelek számának csökkentését – mint például az árverezésekre vonatkozó moratórium –, és ez összekapcsolódhatna a legnehezebb helyzetben levő hitelfelvevők számára nyújtott állami segítséggel. A Bizottság munkatársai nyomatékosan kérték a Magyar Nemzeti Banktól, hogy a nemrégiben kezdeményezett eszközkezelő társaságát teljes mértékben az uniós alapszerződésekkel összhangban alakítsa ki. Azt is kiemelték, hogy a legutóbbi pénzügyi válság tapasztalatai alapján a tetemes állami tulajdonrész a bankszektorban azzal a kockázattal jár, hogy az államháztartást a jövőben pénzügyi kötelezettségeknek teszi ki.

Az uniós küldöttség a látogatásakor általánosságban kiemelte: a jelenlegi ciklikus fellendülésben rejlő lehetőséget ki kell aknázni strukturális reformok megvalósítására – összhangban a 2014-i ország-specifikus ajánlásokkal – avégett, hogy Magyarország továbbra is viszonylag alacsony növekedési potenciálja erősödjék. Ebben az összefüggésben a bizottsági tisztviselők stabil és a jelenleginél kiegyensúlyozottabb társaságiadó-rendszer megteremtésére hívták fel a figyelmet, és egyúttal sajnálkozásukat fejezték ki, hogy az ágazati különadók súlya még tovább nőtt a közeli múltban, egy sor új, célzott adónem elfogadása révén. Sürgették, hogy a szakpolitikai intézkedések legyenek kiszámíthatóbbak és versenyképesség-orientáltabbak, különös tekintettel a szolgáltató ágazatban a piacra lépés akadályainak csökkentésére.

Miközben a külső eladósodottság gyorsan csökken, noha igen magas induló helyzetből, a magyar állampapírpiacot kiegyensúlyozott kereslet és viszonylag alacsony hozamok jellemzik, így az államadósság gördülékenyen finanszírozható volt. Az EU fizetésimérleg-hitelének második, november elején visszafizetett kétmilliárd eurós részletével Magyarország a rendelkezésére bocsátott összeg több mint 70%-át visszafizette, és ezzel a hitelprogramot követő felügyeleti rendszer automatikus jogi kötelezettsége megszűnt. A Bizottság ebből következőleg a tagállamokkal folytatott konzultációt követően a következő hetek során dönt a felügyeleti rendszer esetleges lezárásáról.

A felügyeleti eljárást követően is alapvető fontosságú marad azonban a szerkezeti reformok folytatása, illetve költségvetési és pénzügyi stabilitás elérése, amit a Bizottság az Európai Szemeszter keretében fog majd nyomon követni.