Európában évente 72 milliárd eurót emésztenek fel az agyi betegségek kezelése és következményeik, csaknem a kétszeresét, mint a szív- és érrendszeri betegségek és a daganatos betegségek kezelése együttesen, amelyek ugyancsak hatalmas összegbe, 32 milliárd euróba kerülnek. S ha tudjuk azt, hogy ez utóbbi bajok is szorosan kapcsolódnak az agyműködéshez és a stresszhez, akkor nagyon is érthető, hogy egyre komolyabban veszik az agykutatást, és tetemes pénzt is áldoznak erre a célra. Mert a mai ismeretek szerint már csak alig maradt tíz éve az emberiségnek, hogy ezt a súlyos helyzetet orvosolni tudja, olyan rohamos a romlás – mondta dr. Ábrahám István neuro-endokrinológus a Professzionális Coaching Egyesület szakmai programján. (Harvardi és stanfordi kutatók egy frissen nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint az Egyesült Államokban 120 ezer halálesetet és 190 milliárd dollár kiadást okoz a munka közbeni szorongás.)
Ábrahám professzor mögött már eddig is igen tekintélyes tudományos múlt áll: a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Élettani Intézetének egyetemi docense, a Szentágothai János Kutatóközpont neuro-endokrinológiai és idegélettani kutatócsoportjának vezetője, mintegy 150 kutató munkáját irányítja, a PTE Idegtudományi Centrum elnöke, az Új-Zélandi University of Otago Neuroendokrinológiai Központjának korábbi munkatársa, a Kyoto University vendégprofesszora.
A stressz fogalmát 1936-ban alkotta meg Selye János, osztrák-magyar származású kanadai belgyógyász, vegyész. Az ő megfogalmazása szerint: a stressz az élő szervezet válasza bármilyen természetű megterhelésre. Azóta már megfigyelték, hogy a stressznek különböző változatai léteznek. A legtöbb bajt az úgynevezett krónikus stressz okozza, amikor az ember folyamatosan nem képes megbirkózni a külső nyomással, a veszélyes, nehéz helyzetekkel.
A stressznek az agyra gyakorolt hatásairól és káros következményeinek visszaszorításáról egyre többet ismer meg a tudomány. Sok olyan jelenség van – ha a hétköznapi életben az emberek ismernék a megoldást –, maguk is javíthatnának helyzetükön.
A krónikus stressz árt az agynak, s azon keresztül az egész szervezetnek. Azért nő az agyi betegségek száma szerte a világban, mert a modern társadalom nem tud mit kezdeni a krónikus stresszel. Ámbár már vannak a stressz-kezelésnek jó módszerei, de kevesen élnek velük.
Egyes becslések szerint 2040-re minden második-harmadik embernek lesz valamilyen agyi betegsége. Megfigyelték, hogy a stressz hatására az agyban fokozódik az agy működésére kártékonyan ható hormonok működése.
A krónikus stressz és az Alzheimer-kór között is szoros összefüggést találtak. A stressz által aktivizálódó hormonok roncsolják az agy memória-központjának sejtjeit, és azok már nem tudnak újra termelődni. Vagyis az Alzheimer megelőzésének fontos eszköze lenne a stresszes életmód csökkentése.
Erre a következtetésre egy olyan jelenség vezette rá az orvosokat, amelyet a vietnami háborúból visszatért katonáknál figyeltek meg. Azt tapasztalták, hogy a veterán katonáknak gyakran volt magas vérnyomásuk, magas vércukorszintjük, igen ingerlékenyek voltak, és erősen romlott a memóriájuk. Az MRI (mágneses magrezonancia képalkotás)-vizsgálatok kimutatták, hogy az agyukban eltűnt az a központ, amely a memóriáért felel. Ez a jelenség késztette a kutatókat, hogy tovább vizsgálják a stressznek a memória-központra gyakorolt hatását.
A döntéshozatalt is nagyon nehezíti a krónikus stressz. Aki nem alussza ki magát rendesen, annak az agya kevésbé jól működik. Ezért is figyelhető meg, hogy az éjszakába nyúló tárgyalások nem elég eredményesek, sőt, inkább eredménytelenek.
A kimerültség következményein nem segítenek a drogok. Bár vannak, akik stresszoldónak használnak amfetamin-származékokat, és ezek hatására igen élénkek, aktívak – de csak egy ideig. Aztán hirtelen elakadnak, megszakad az éberségük, akár el is alszanak tárgyalás vagy vizsga közben.
A depresszió és a krónikus stressz is szorosan összefügg.
Mint ahogy az az újabb jelenség is, amelyet a fiataloknál figyeltek meg, és ami az informatika rohamos terjedésének velejárójaként nagyon veszélyes. Megfigyelték, hogy az a generáció, amelyik túlságosan is internetfüggőként él, gyakran érdektelenül, közömbösen viselkedik, bizonyos érzelmekre szinte képtelen.
A jelenséget az agy túlterheltsége okozza. A kutatók azt figyelték meg, hogy ha túl sok információ zúdul az agyra, nem tudja feldolgozni. Az interneten böngészéskor egyszerre kellene befogadni a kép, a hang, és a tartalmak áradását. Az agy plasztikussága 18 éves kor körül lezárul, utána már nem tud rugalmasan alkalmazkodni az új információk nagy mennyiségéhez. Az érzéseket az agy első lebenye alakítja. Azt tapasztalták a kutatók, hogy azoknál a gyerekeknél, akik túl sokat neteznek, ez a központ nem fejlődik ki. A túl sok, befogadhatatlan információ miatt rombolódik az agynak ez a része később is.
Az ifjabb nemzedékre különösen súlyosan hat az, hogy ha nem használják az agyukat hagyományos módon. Nem olvasnak, nem írnak, nem mozgatják a fantáziájukat, s elveszítik fontos agyfunkcióikat. Ez a veszély a felnőtteket is fenyegeti. Az agy jelzi, ha túlterhelik, de erre sokszor nem figyelnek oda. Jelez azzal, ha valaki nem tud aludni, ha szorong, feszült, ha evészavarai vannak. De ilyenkor gyakran csak a tüneteket kezelik és nem az okokat.
Holott a tudomány eljutott már oda is, hogy tud megoldásokat ajánlani. Nemcsak tablettákat, bár ezekkel sokan szívesebben élnek, mert könnyebb bekapni egy pirulát, mint megváltoztatni a szokásokat. Sokan nem is tudják, hogy ez lenne a jó megoldás.
A szakértők viszont tisztában vannak azzal, hogy a sikeres megküzdés a stresszel nagyon jó hatással van az emberre. Javul az önértékelése, csökken a feszültsége, szorongása, úgy érzi, ura az életének, és máskor is meg tudja oldani a gondjait. Ha nem veszi fel a harcot stresszel, akkor nehezen kerüli el a depressziót, a tehetetlenség érzését, és a testi bajokat.
Sokféle, megtanulható technika létezik. Ezekben segít a többi között a coaching. Ahhoz, hogy valaki megtanuljon nemet mondani, hogy jobban tudjon gazdálkodni az idejével, hogy fontossági sorrendet állítson fel a feladatai között. A stressz legyőzése végett arra a szemléletre kellene átállítani a gondolkodását sok embernek, hogy ne csak a negatívumokra figyeljen, hogy ki tudjon mozdulni a megszokásokból, hogy jutalmazni is tudja önmagát a jó teljesítményéért. Nagyon hasznos, hogy az emberek megtanuljanak relaxálni, lazítani, hogy élvezni tudják az élet örömeit, hallgassanak zenét, ami nagyon jó hatással van az agyra, kivált a klasszikus zene, sőt, az éneklés is.
A legfontosabb a tisztánlátás, hogy az ember számára világos legyen, mi az igazi oka a stresszes helyzetnek, és megértse, mi az, amin lehet változtatni, mire van ráhatással, és mire nincs. Jó a jelenséget több nézőpontból is megvizsgálni, elemezni, megérteni. Tisztában lenni az érzésekkel, a célokkal, szándékokkal, és abba az irányba haladni, ami a valódi cél.
