Az MRSZ véleménye szerint Lázár János miniszter kedd esti MTI-nyilatkozatában javasoltak alapján ezen adónem már nemcsak a médiavállalkozásokat sújtja – hanem a kereskedelmi és szolgáltató vállalatokat, a hazai termelőket és a kereskedelmi láncokat is –, rövid távon azonnali fogyasztói áremelkedést von maga után, amely növeli az inflációt, csökkenti a keresletet és súlyos negatív hatással van a GDP-re.

Továbbá: a Reklámszövetség felhívja a figyelmet arra is, hogy a 2014-ben a reklámadóról készített nemzetközi az OECD-tanulmány* egyértelműen kimutatta: a sok káros következmény mellett például a szomszédos Ausztriában – ahol 5%-os egységes adókulcs van hatályban, – a médiapiaci szereplők száma a reklámadó bevezetését követően 17,5%-kal csökkent.

A Reklámszövetség a tervezett jogszabály elfogadását megelőzően szakmai párbeszédet szorgalmaz a kormánnyal és továbbra is a reklámadó teljes kivezetése mellett áll.

A Magyar Reklámszövetség elnöke hangsúlyozza, hogy a hatékony média piaci működésének alapvető feltétele a kiszámítható, a piac egészséges működését támogató szabályozás, a magas szintű önszabályozás és a felek – állami és piaci szereplők – közti párbeszéd egyensúlya.

 

*Az OECD tanulmány (forrás: OECD Competition Assessment Reviews: Greece, 2014) főbb megállapításai a Reklámadóról

  • A reklámra kivetett adó nyomán nő az adóalany költsége, ez változást hozhat fő üzleti döntéseiben, ami végső soron részben vagy egészben a fogyasztónál csapódik le.
  • Az érintetteknek csökken a reklámra allokált kiadásuk, ami a hozzá kapcsolódó emberi és egyéb erőforrások nem hatékony kihasználását vonja maga után.
  • A hirdetések csökkenése nyomán az érintettek alacsonyabb árbevételt realizálnak, erre létszám-csökkentésekkel reagálnak, mindez – a kieső adóbevételek és a munkanélküliség növekedése miatt – árt a gazdaság egészének.
  • A reklámra kivetett adó legtöbb esetben kettős adóztatást jelent.
  •  A reklámadó diszkriminálja a kisebb cégeket vagy új belépőket, amelyek nem tudják vagy akarják megfizetni az adóterhet, így egyáltalán nem hirdetnek, torzítva ezzel a versenyt.
  •  A reklámra kivetett adó azon iparágakban jelenlévő cégeket, ahol magas a hirdetési költség és a bevétel aránya.
  • A reklámadó nyomán csökkenő reklámköltségek a hirdetési piac szűküléséhez vezet – a kisebb cégek, amelyek a magasabb működési költségeket nem tudják kigazdálkodni, megszűnnek, ezáltal nő a piac koncentrációja, ami összességében az árakat felhajtja.
  • Behajtásának adminisztratív költsége sok esetben aránytalanul magas lehet, ez hozzájárul a rendszer hatékonytalan működéséhez.
  • A reklámadó fokozottan bünteti a médiapiac azon szereplőit, amelyeknek elsődleges bevételi forrása a reklámból fakad – a reklámbevételek csökkenése leépítésekhez, így a minőségi tartalom csökkenéséhez vezethet.
  • A hirdetések volumenének csökkenése nyomán a fogyasztónak kevesebb információ alapján kell fogyasztói döntését meghoznia, ami sérti a versenyt, támogatva az adott területen piacvezetőt a magasabb árainak megtartásában.