A „Globális partnerség a szegénység felszámolásáért és a fenntartható fejlődésért 2015 után” témájú dokumentum javaslatokat tartalmaz arra, hogy miként szervezze meg tevékenységét a nemzetközi közösség a fenntartható fejlesztési célok előmozdítása végett, ugyanakkor arra is rámutat, hogy az EU és tagállamai miként vehetik ki részüket a nemzetközi erőfeszítésekből.
A globális fenntartható fejlődés meghatározó éve az idei. A nemzetközi közösség a millenniumi fejlesztési célok helyébe lépő, 2015 utáni fejlesztési menetrend elfogadása révén kezeli a jelenlegi világszintű kihívásokat: a békés és virágzó társadalmak megteremtése céljából felszámolja a szegénységet, inkluzív és fenntartható fejlődést valósít meg a jelen és a jövő nemzedékek számára, továbbá biztosítja valamennyi emberi jog és alapvető érték érvényesülését és védelmét.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke leszögezte: „2015 meghatározó év lesz a globális közösség számára. A szegénység felszámolása és a világ fenntartható fejlődési pályára állítása közös kihívás. Az erre vonatkozó célok teljesítése közös érdekünk. Az EU továbbra is konstruktív együttműködést fog folytatni partnereivel a közelgő tárgyalások során, és készen áll teljes mértékben részt vállalni e menetrend végrehajtásában.”
Az egyetemes és mindenre kiterjedő keret alapja az országok, továbbá a civil társadalom és a magánszektor közötti partnerség. Valamennyi országnak méltányosan ki kell vennie a részét a világméretű célok megvalósításából – erről polgáraiknak és a nemzetközi közösségnek tartoznak elszámolással. Kulcsfontosságú lesz a legmagasabb szintű politikai kötelezettségvállalás, és az országoknak minden fejlődési szakaszban be kell kapcsolódniuk és felelősséget kell vállalniuk a 2015 utáni menetrend végrehajtásáért.
A partnerségnek olyan egyetemes értékekre kell épülnie, mint az emberi jogok, a jó kormányzás és a jogállamiság, a demokratikus intézmények támogatása, a befogadás, a meg nem különböztetés, valamint a nemek közötti egyenlőség. A közlemény bemutatja a globális partnerségbe ágyazandó fő elemeket. Közéjük tartoznak: kedvező szakpolitikai környezet, kapacitásépítés, a belföldi és nemzetközi közforrások mozgósítása és hatékony felhasználása, a kereskedelem és a technológia maradéktalan kiaknázása, a migráció pozitív velejáróinak hasznosítása, valamint a magánszektorbeli források és a természeti erőforrások hatékony felhasználása. Ezen túlmenően nyomatékosítja, hogy minden szinten erős monitoring-, elszámoltatási és ellenőrzési rendszerre van szükség.
A közlemény megerősíti, hogy a Bizottság támogatja az ENSZ-főtitkár arra vonatkozó felhívását, hogy minden fejlett ország teljesítse a 0,7%-os hivatalos fejlesztési támogatások/bruttó nemzeti jövedelem arányra vonatkozó ENSZ-célkitűzést, a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országok és a feltörekvő gazdaságok pedig növeljék hozzájárulásukat a nemzetközi közfinanszírozáshoz, és erre vonatkozóan jelöljenek ki konkrét célokat és határidőket.
A közlemény tájékoztatásul szolgál az idén júliusban Addisz-Abebában sorra kerülő harmadik fejlesztés-finanszírozási konferencián, illetve a 2015 utáni menetrendről szóló, szeptemberi ENSZ-csúcstalálkozón képviselendő uniós álláspontok előkészítéséhez. A 2015 utáni menetrendről való megállapodás ugyancsak hatással lesz az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye kapcsán folytatott tárgyalásokra.
