A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdette meg a Lendület programot. A nehéz hazai kutatás-finanszírozási helyzetben a program megmozgatta az akadémiai kutatóintézet-hálózatot. A Lendület-program lehetővé tette, hogy az élvonalbeli kutatásokat végző kiválóságok a hierarchikus előmeneteli rendszer helyett tetemes támogatási összegből alapíthassanak önálló kutatócsoportot saját kutatási programjaik megvalósítására. A pályázati modell versenyképes hazai perspektívát kínált a külföldről hazatérő kutatóknak is.
A kezdetben az Akadémia forrásainak átcsoportosításából finanszírozott, majd kormányzati támogatással kiegészült programot 2011-ben az egyetemekre is kiterjesztették. A Lendület legfontosabb jellemzője – nem pusztán támogatandó alapkutatási program, hanem az iskolateremtő kiválóságok programja – az egyetemeken is érvényesült.
A pályázati modell sikere nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő. A mostanra összesen csaknem négymilliárd forintosra nőtt támogatás hozzájárult a sikeres fiatal kutatók elvándorlásának a fékezéséhez, valamint a tehetség-utánpótláshoz. Bővíti a kiválóságok előrelépési lehetőségeit, és növeli az akadémiai kutatóintézet-hálózat, illetve az egyetemek versenyképességét.
A program tudományos jelentőségét méltatta ma a Magyar Tudományos Akadémia hagyományos Lendület-napját megnyitó köszöntőjében Lovász László, az MTA elnöke. A 2013-ban támogatást nyert kutatók eddigi eredményeit összefoglaló beszámolókat megelőző beszédében a jövő egyik fontos feladatának nevezte a humántudományok programon belüli arányának növelését. Ennek egyik módja lehet például az értékelési rendszer átgondolása.
Lovász László a Lendület továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatnak nevezte a program alkalmazott kutatásokra kiterjesztését. Kiemelte: az MTA fő feladata az alapkutatások támogatása ugyan, de a kutatók külföldre vándorlása az alkalmazott kutatások területén is létező jelenség. Ennek visszaszorítására a Lendület keretein belül, vagy egy új programmal az alkalmazott kutatásokat is támogatná az MTA. Jelenleg folynak tárgyalások arról, hogy élvonalbeli vállalkozások készek-e ehhez a célhoz pénzzel hozzájárulni.
Lovász László felhívta a Lendület-kutatócsoportok vezetőinek figyelmét arra, hogy szakmai feladataik ellátása mellett számít rájuk a tudományos közéletben. Bejelentette: a fiatal, eredményeik alapján már bizonyított kutatók részvételével egy új fórum létrehozását tervezi. Az MTA elnöke arra kérte a Lendület-kutatócsoportok vezetőit, hogy gondolják át: milyen formát tartanának legalkalmasabbnak a fiatal magyar kutatók összefogására.
A Lendület számokban: 2009-ben, a program meghirdetésekor öt, 2010-ben hét kutatóintézeti Lendület-kutatócsoport indult; a 2011. évi pályázatnak pedig 7 kutatóintézeti és – első ízben – 9 egyetemi nyertese lett. 2012-ben 20 kutatóintézeti és 17 egyetemi pályázó nyert. A következő évben 14 kutatócsoport alakulhatott (kutatóintézetekben 8, egyetemeken 6), tavaly pedig 18 (kutatóintézetekben és egyetemeken egyaránt 9-9 kutatócsoport). Azzal, hogy eddig összesen 97 kutatócsoport jöhetett létre, a Lendület-program az akadémiai kutatóintézet-hálózat, sőt a hazai egyetemi kutatások megújításának egyik meghatározó eszköze lett.
Közben az öt éven át sikeresen működött kutatócsoportokat eredményeik alapján véglegesítették. Így ma a Lendület-rendszerben 50 kutatóintézeti és 41 egyetemi kutatócsoport van. A kutatócsoportok száma és a költségvetési támogatás mértéke is jelzi, hogy a Lendület-program elérte egyensúlyi állapotát. Új kutatócsoportok a megszűnő korábbiakra fordított forrásból indíthatók, 2015-ben erre 400 millió forint jut.
A Magyar Tudományos Akadémia 2014 novemberében közzétette pályázati felhívását 2015-re, új Lendület-kutatócsoportok létrehozására az MTA kutatóközpontjaiban, kutatóintézeteiben és a hazai egyetemeken. Az új Lendület-kutatócsoportok támogatására az idén rendelkezésre álló, várhatóan 400 millió Ft-ból 8–12 új kutatócsoport szervezhető. A beérkezett 96 pályázat igényelt támogatási összege 4,38 milliárd Ft. Huszonnégyen közvetlenül külföldről pályáztak.
