A mostani magyar és venezuelai helyzet tanúsítja, hogy mire képes a populizmus, ha egy országban átveszi a teljes ellenőrzést. Így értékeli a The Guardian-ban a populizmus egyik szakértője, a georgia-i egyetem tanára. Cas Mudde rámutat, hogy a meggyőző választási győzelem birtokában az olyan vezetők, mint Orbán Viktor és Hugo Chávez új alkotmányt léptettek életbe, amely alapvetően aláássa a fékeket és ellensúlyokat a liberális demokrácián belül. Továbbá híveiket ültették minden olyan, nem kormányzati testület élére, mint a bíróságok és a felügyeleti hatóságok, ráadásul gyakran sokkal hosszabb időre, mint ameddig az adott törvényhozási mandátum szól. Az ellenzéket ugyanakkor bénítja a jogi és jogon kívüli nyomás, kezdve az adóhatóság akcióival, egészen a sugárzási engedélyek megújításának elutasításáig.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap honlapja riportfilmet közöl arról, hogy az utóbbi hónapokban többször is sok ezren vonultak Magyarországon az utcákra, tiltakozva a korrupció és az urambátyám-rendszer ellen. A bírálatok középpontjában Orbán Viktor áll. Az interneten sorra látnak napvilágot a részletek olyan visszaélésekről, amelyben hírek szerint a kormányfő pártbarátai és a rokonai vannak benne. A tudósítás Felcsúton kezdődik, ahol a stadion sokak szemében a korrupció legékesebb bizonyítéka. Megszólal Oroszi Babett az Átlátszótól, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy az építkezés során csak a miniszterelnök legjobb cimborái kaptak megbízásokat. Az aktákba azonban nem tekinthetnek bele az oknyomozó újságírók, miközben erősen valószínű, hogy a munkálatok költségeihez olyan cégek járultak hozzá nagy mértékben, amelyek másutt jelentős állami versenytárgyalásokat nyertek meg. A beszámoló itt tér rá arra, hogy a Közgép hosszú időn át szinte tarolt a közbeszerzéseken. Léderer Sándor, a K-Monitortól azt mondja, valóságos üzleti haló alakult ki Orbán diákkori barátja körül. Időközben már az EU is felfigyelt arra, hogy mi történik a brüsszeli támogatásokkal, de csak akkor tehet valamit, ha az eljárásban a magyar igazságszolgáltatás is besegít.
Az osztrák Der Standard külön elemzésben foglalkozik a látogatással, már a címben kiugratva: „Orbán Putyint választja”, ideértve hogy lebontja a demokráciát és oligarchikus szerkezeteket alakít ki. Amúgy az elnök útjának nem volt kézzelfogható indoka, leszámítva, hogy az államfő állítólag meghívatta magát, igencsak nyomatékosan.
Az ukrán háború kellős közepén meg tudta mutatni a világban: itt állok egy EU- és NATO-tagállam fővárosában, barátommal, Orbán Viktorral. Épp azon a napon, amikor Debalceve nagyrészt az oroszbarát szakadárok kezére jutott, bevonulás volt Budapesten: mesterlövészekkel a háztetőkön, leforrasztott csatornafedelekkel.
A szovjet csapatok 1991-ben alázatosan hagyták el Magyarországot, 2015-ben Putyin, az egykori drezdai kémügynök diadalmasan tért vissza. Vendéglátója pedig készségesen asszisztált hozzá.
A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!