A magyar választók elfordulnak Orbán Viktortól, repedezik a politikus népszerűsége – írja elemzésében a Die Zeit német hetilap. Egyre kevesebb választó támogatja tekintélyelvű irányvonalát és oroszbarátságát. Már egykori barátok is eltávolodnak tőle. A veszprémi eredmény és a kétharmad elvesztése vereség a kormányfő számára.Boros Tamás a Policy Solutions-től úgy véli: egy korszak végének vagyunk a szemtanúi. Az ellenzék 2006 óta egyik vereséget szenvedte el a másik után. Most viszont fennáll a remény, hogy megverjék a Fideszt, mivel annak csökken a támogatottsága. A lejtmenet az internetadóval kezdődött, de pl. a vasárnapi zárva tartásról hozott törvény azt a benyomást erősíti meg a magyarokban, hogy a szigorúbb szabályozás nem vonatkozik a kormányhoz közel álló üzletemberekre…

A magyarok 2/3-a szerint a külpolitika elfogadhatatlan. Az emberek inkább az EU-val és az USA-val szorgalmazzák az együttműködést, viszont elutasítják a túlzott közelséget Oroszországhoz…

A Political Capital két szakértője szerint Putyin budapesti látogatása több kérdést vetett fel, mint amennyire választ adott. A Financial Times-nak írt vendégkommentárban Szabados Krisztián, az intézet alapító-tulajdonosa, illetve Krekó Péter igazgató úgy értékeli, hogy a tárgyalások a vendégnek nyújtott magyar támogatást támasztották alá, miközben az EU szankciókkal sújtja Oroszországot. A közeledésre az egész keleti nyitással együtt magyarázatot vár a magyar nép, valamint az európai közösség és a NATO. Annál is inkább, mivelOrbán Viktor 1989-ben oroszellenes platformról kezdte politikai pályafutását…

Ezek után érdekes lenne tudni, vajon miért öleli keblére az orosz államfőt, miért folytat olyan politikát, ami energia-ügyekben még függőbb helyzetbe hozza Magyarországot a Kremllel szemben? Az orbáni irányvonal aláássa az unió próbálkozását az ukrán válság megoldására…

A titkos keleti nyitás feltárja Magyarország nagyfokú politikai és energiakockázatait, de Orbán ezen túlmenően semmire sem tartja a normális, tiszteletteljes párbeszédet az EU-s partnerekkel, ez pedig a nyugathoz fűződő diplomáciai kapcsolatok egyértelmű romlását vonta maga után. A kérdés ezek után az, emeli ki Szabados Krisztián és Krekó Péter, hogy valóban ez a legjobb út a magyar érdekek sokat hangoztatott szolgálatára?

„Putyin győzelme” címmel Paul Lendvai a Der Standardban arra mutat rá, hogy már nem lehet visszacsinálni Ukrajna felosztását. Az ukrán hadsereg stratégiai vereséget szenvedett Debalcevénél, így villámgyorsan papírrongy lett a minszki megállapodásból. Az a gúnyos megvetés, amivel győzedelmes budapesti villámlátogatásán Putyin az ukrán fegyveres erőkről beszélt, nos, az nem sok jót ígér a jövő szempontjából. Megint csak kifizetődött a megtévesztő manőverekkel körített erőszakos stratégiája.

De ezzel párhuzamosan Oroszország ura jelképes politikai sikert is bezsebelhetett, mivelOrbán Viktor, a mindenható magyar kormányfő pompával fogadta a vendéget, egy szóval nem bírálta Putyint, ellenben megbízható partnerként méltatta. Hogy a NATO-tag Magyarország vezetője meghajol az orosz elnök előtt, az beleillik az NATO és az EU megosztásáért tett moszkvai erőfeszítésekbe.

Ám Putyin autokrata stílusa, illetve a kézzelfogható gazdasági érdek nemcsak az Orbán-rezsimre gyakorolt hatást, hanem egyes német szociáldemokratáktól kezdve a francia Front National-ig, az új görög kormánytól német, osztrák lobbistákig látványos támogatásra talált az unióban. Putyin odahaza nagy támogatást élvez, így Merkel és a legtöbb európai megfigyelő attól fél, hogy eszkalálódik az orosz nyomás, és hogy a következmények beláthatatlanok lesznek.

Orbán Viktornem tette le a fegyvert, bár az ukrán és a görög válság miatt jó pár vitája háttérbe szorult Brüsszellel – írja a vezető francia napilap, a Le Monde. A kormányfő legutóbb azt kifogásolta, hogy szerinte az EU túlságosan negatívan viszonyul Oroszországhoz. A politikus a múlt kedden fogadta Putyint, és ezzel szembement az Európai Unió hallgatólagos megállapodásával. Kinyilvánította továbbá, hogy a magyar szuverenitás szempontjából károsnak tartja a Bizottság energiapolitikáját.

Van tehát miért aggódnia a brüsszeli diplomáciának, amelynek egyik, név nélkül nyilatkozó magas rangú tisztségviselőjét erősen nyugtalanítja a közeledés Budapest és Moszkva között. A forrás azt mondta, hogy nagyon komolyan foglalkozni kell ezzel a problémával. Putyin mindenesetre elszánt abban, hogy éket verjen az állítólag szolidáris 28-ak közé, éspedig az energiára játszva. Orbán viszont a saját politikáját kívánja folytatni, beleértve a megkülönböztetett párbeszédet Oroszországgal – a szankciók ide vagy oda. A gázmegállapodás után azonnal jelezte, hogy elutasítja a kívánságot, amely szerint Brüsszel megvizsgálná a szerződéseket valamely tagállam és egy harmadik állam között. Ugyanakkor közölte, hogy eleget tesz az orosz feltételnek, mármint hogy Magyarország ne szállítson orosz gázt Ukrajnának.

És még egy vitatéma Brüsszellel: a magyar fél hajlandó támogatni a Török Áramlat tervét.

Szabadesésre váltott át Orbán Viktor népszerűsége, miután jelöltje kikapott Veszprémben – írja a francia Le Figaro. Győri Tibor, a Policy Solutions munkatársa a vereség okai között megemlíti, hogy a kormány éjjel-nappal nyitva tartó jegyautomatának tekinti az államkincstárt, és ez egyre inkább fárasztja a választókat. A korrupciós botrányok, az USA-val és Norvégiával kialakult diplomáciai feszültség, a több népszerűtlen intézkedés, továbbá Putyin látogatása, mind-mind ártottak Orbán támogatottságának. És az RTL híradói szintén nem tettek jót neki.

Habár a kormány most igyekszik bagatellizálni a kétharmad elvesztésének következményeit, a fordulat mégis jelképszerű. Súlyos csapás a Fidesz számára…

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!