A 2014 őszi és az egy évvel azelőtti eredményeket összehasonlítva mind Magyarországon, mind pedig az Európai Unióban nőtt azok száma, akik kedvező képet alkotnak az Európai Unióról. Az EU-s intézményekbe vetett bizalom Magyarországon továbbra is erős, az EU-átlag feletti: 2013 őszén 35, tavaly ősszel a megkérdezettek 40 százaléka alkotott kedvező véleményt a unióról. Ezzel szemben a nemzeti intézményrendszerekbe vetett bizalom mind itthon, mind pedig a régió más országaiban ennél lényegesen alacsonyabb értéket mutat.

Az Európai Unió egészébe vetett bizalom változatlanul az EU átlagát meghaladó itthon, a tavalyival gyakorlatilag azonos mértékű – hangoztatta a képviselet-vezető. Az unió egyes intézményeibe vetett bizalom itthon ugyancsak meghaladja az EU-átlagot: a magyar lakosság 51%-a bízik az Európai Bizottságban (EU: 38%) és 52%-a az Európai Parlamentben (EU: 42%).

Az unió legpozitívabb eredményének a magyar lakosság 53%-a a négy szabadságot, a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását tartja. Sajátosan magyar, hogy ezekkel az előnyökkel – a térségbeli országok mutatóihoz mérten – a hazai válaszadók csak mérsékelten tudnak személyesen is élni.

Miközben a kulturális sokszínűség és a béke a magyarok számára is az EU jelentette legfontosabb személyes élmény, ezek az EU-átlaghoz képest valamivel alacsonyabb intenzitással jelennek meg a hazai válaszadók körében.

A demokráciát itthon inkább az idősebbek tartják fontosnak (75 év felettiek: 21%, 25 év alattiak: 13%) és miközben egy relatív többség szerint a demokrácia inkább megfelelően működik az EU-ban, e válaszadók aránya a múlt évben csökkent, csakúgy mint a hazai demokrácia működésével elégedetteké.

Az elmúlt időszakban erősödött a magyar válaszadók azon véleménye, hogy szavu(n)k számít az EU-ban és az ország érdekeit inkább figyelembe veszik az EU-ban. Ugyanakkor fontos kihívás, hogy itthon gyengült az a vélekedés, amely szerint az Európai Unió szava számít a világban.

Az európai gazdaság megítélése a múlt évben javult itthon, a régióban és az EU átlagát tekintve egyaránt. A tagállamokban általánosan erősödött az a vélemény, hogy már túl vagyunk a válság mélypontján. Magyarországon az EU-átlagnál nagyobb mértékben gondolják úgy, hogy az unió jó irányba halad a válságból kilábalást tekintve. Ezt tovább erősítheti, hogy a már megtett intézkedéseken túl – a múlt novemberi felmérés óta – a Juncker-bizottság, az Európai Beruházási Bankkal (EBB) szoros partnerségben, beterjesztette az Európai Stratégiai Beruházási Alapról szóló jogalkotási javaslatot. Ennek célja, hogy unió-szerte legalább 315 milliárd euró magán- és állami beruházást mozgósítson stratégiai beruházások, valamint a 3000 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató kisebb társaságok támogatására.

A magyar gazdaság és a saját háztartások anyagi körülményeinek megítélése is jobb, mint egy évvel ezelőtt, viszont a saját munkahelyek kedvező megítélése enyhén romlott az elmúlt időszakban. Miközben mind az EU-ban, mind Magyarországon a kkv-k kiemelt szerepet kapnak a gazdasági növekedés föllendítésében, itthoni megítélésük nem túl kedvező, és a magánszféra munkahely-teremtő képességének megítélése Európában itthon a leggyengébb.

A hazai válaszadók az EU-s átlagnál kevésbé gondolják úgy, hogy az unió túl sok adminisztratív terhet okoz, viszont Magyarországon értenek legkevésbé egyet azzal, hogy az EU könnyebbé teszi a vállalkozások életét Európában.

Magyarországon az EU átlagához képest többen gondolják úgy, hogy az Európai Unió jó irányba halad és nőtt azok aránya, akik derűlátók az EU jövőjével kapcsolatban. Továbbá a hazai válaszadók között az EU átlagánál többen vannak, akik szerint az EU erősebbé válik a válságot követően. A többség azonban úgy látja, a közeli jövőben nem fog változni az unió gazdasági helyzete, illetve valamelyest csökkent azok aránya is, akik szerint a hazai gazdaság helyzete javulni fog. A régióban Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik szerint nem igaz, hogy az Európai Unión kívül jobb lenne – hangsúlyozta Szűcs Tamás.

Ez összefüggésben lehet azzal, hogy Magyarországon az Európai Unióhoz kötődést mutató válaszadók aránya magasabb az uniós átlagnál, konkrétan: az Európához leginkább kötődést mutató tagállamok között Magyarország a negyedik. A magyar válaszadók európaipolgárság-érzete is az EU-átlag feletti, és az elmúlt időszakban tovább erősödött. Nőtt azoknak az aránya is, akik többet akarnak tudni uniós jogaikról, ami fontos fejlemény annak tükrében, hogy a magyarok a régióban kevésbé informáltak az Európai Unió működésével kapcsolatban.

Szúcs Tamás képviselet-vezető jelentésismertetője élő szóban itt meghallgatható, tessék kattintani!

A teljes nemzeti Eurobarometer-jelentés innen letölthető, tessék kattintani!

Az európai uniós közvélemény-kutatáson alapuló nemzeti Eurobarométer mai bemutatásán két kiváló szakember, Boros Tamás, a Policy Solutions igazgatója és Lánczi Tamás a Századvég Alapítvány vezető elemzője, a Politikai Elemzések Központjának igazgatója értékelte a felmérést a saját szemszögéből, időnként élvezetes érv-pengeváltást folytatott egymással, amit a népes hallgatóság, jó néhány hazai és külföldi újságíró is, tetszésnyilvánító tapssal fogadott.

Boros Tamás és Lánczi Tamás véleménycseréje élő szóban itt meghallgatható, tessék kattintani!

Igazi európai rendezvény vendégei lehettünk mindahányan.

 

Európai szemeszter 2015: a Bizottság döntései

Az Európai Bizottság ma figyelmeztetést küldött a tagállamoknak, hogy hajtsák végre a strukturális reformokat avégett, hogy csökkentetni tudják az államháztartási hiányukat. A mai bejelentés azt a megközelítést tükrözi, amelyet a biztosok kollégiuma felvázolt tavaly novemberben, és amely a 2015. évi növekedési jelentésnek is a lényege: összpontosítás a befektetésekre, strukturális átalakítások, és fiskális fegyelem.

A Bizottság úgy látja, hogy Magyarországon tapasztalhatóak makrogazdasági egyensúlytalanságok, amelyek döntő politikai lépéseket és közeli nyomon követést igényelnek. Konkrétan, angolul:

Hungary is experiencing macroeconomic imbalances, which require decisive policy action and monitoring. In particular, risks stemming from the still highly negative net international position, despite some progress in the rebalancing of external accounts, the high level of public debt as well as the high regulatory burden on financial sector and a high level of non-performing loans which make the deleveraging difficult, continue to deserve attention.