Az össznépi eszmecsere a kormányzat (leszerelő) válasza az internetadó bevezetése elleni, tavaly október 26-i tüntetésre. A konzultáció tavaly december 19-i bejelentésekor Deutsch Tamás leszögezte: „Az internetadó bevezetésére vonatkozó elképzelés hál’ istennek halott, erről az elképzelésről jót nem tudnék mondani…”

A miniszterelnöki biztos – és egyben európai parlamenti képviselő – ma délelőtt újságírók előtt egy sor adattal bizonyította értékelésének a helyességét. Miként az Infovilág is megírta, február 3-án megnyílt az internet-konzultáció honlapja, a magyar internet internetoldala. Azóta, március 26-ig bezárólag, 68 ezren keresték föl a portált és 4618-an írták meg véleményüket; csaknem minden második, pontosan 2770 kérdés- vagy témajavaslatot is tartalmazott, mi több, 1152 konkrét kérdést. Deutsch bejelentette, hogy mire e sajtóesemény véget ér, „a zömmel laikusok, kisebb részben szakmabeliek által megfogalmazott kérdés- és témajavaslatok – a beérkezés sorrendjében, szerkesztetlen formában – meg is jelennek az internetkon-honlapon.

Az Infovilág szerkesztőjének érdeklődésére, hogy alkalomadtán témák szerint csoportosítják-e az említett 2770 téma- és kérdésjavaslatot, a miniszterelnöki megbízott igennel válaszolt. A múlt négy napban megtörtént. Deutsch válaszából: a „szemantikai” (=jelentéstani) feldolgozás közben a kérdésjavaslatokban megfogalmazott legapróbb különbségeket is rögzítették, hogy kellőképpen figyelembe vehessék akár az árnyalati különbségeket is. Ily módon is szeretnék a lehető leghitelesebben visszaadni a konzultációban részt vevők véleményét, amelyek végső soron beépülhetnek az internetről rendezendő „népszavazás” kérdéseibe…

A biztos elmondta, hogy másfél héten belül konkretizálódik a húszpontos kérdéssor-javaslat, amelyet újra megtárgyal az érintettekkel, majd pedig a kabinet elé terjeszti. Deutsch megerősítette: májustól július végéig mintegy három hónap áll a 14. életévüket betöltött magyar állampolgárok rendelkezésére, hogy az internetkon.hu portálon igennel vagy nemmel válaszoljanak a véglegesített kérdésekre, amelyek egyaránt foglalkoznak az állampolgári jogon járó internet, a tartalomfejlesztés, a megfizethető internet-szolgáltatás, biztonság, személyiségvédelem stb. témájával. A digitális felületen lebonyolítandó első voksolás eredményét előreláthatólag az ősszel értékeli a kormány.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs főosztályának lapunkhoz ma 11:13-kor eljuttatott közleménye szerint

„2016 végére minden hazai iskolában lesz internet”.

…Az európai uniós támogatással megvalósuló Sulinet+ programban az idén 350, jövőre további 300, hátrányos helyzetű településen működő iskola kap 100 Mbit/mp sávszélességű internet-elérést. A program zárásakor a kereken 4200 intézmény döntő többségében rendelkezésre áll majd a 100 Mbit-es kapcsolat. A jövő év végére már nem lesz internettel el nem látott iskola Magyarországon. A tervek szerint minden második intézményben újonnan kialakított wifi-hálózat segíti majd az eszközök használatát a tanárok és a diákok számára.

A témakörhöz tartozik, hogy a HÉT, azaz a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács

bízik a távközlési különadók mérséklésében

– összegezhető a testület szerkesztőségünkhöz 10:33-kor eljuttatott állásfoglalása.  

A hírközlési szolgáltatókat tömörítő HÉT örömmel fogadta  Varga Mihály gazdasági miniszter bejelentését, amelyben kilátásba helyzete, hogy felülvizsgálják a távközlési szektorra kivetett különadókat. Az iparág évente – csak a távközlési különadó és a közműadó formájában – mintegy 70 milliárd forint adót fizet, nem számítva az egyéb adónemeket.

A tanács – a magyar gazdaság, a távközlési szektor és az ügyfelek érdekének képviseletében – rendkívül fontosnak tarja az adózási kérdések felülvizsgálatát, mind a különadó, mind pedig a közműadó esetében. Utóbbit a szolgáltatóknak a nyomvonal (hossza) után kell fizetniük, vagyis a szolgáltatóknak annál több közműadót kellene fizetniük, minél inkább fejlesztik hálózataikat. A HÉT ezért az szeretné elérni, hogy a szupergyors internethálózatok mentesüljenek a közműadó alól.

A HÉT álláspontja szerint ezzel párhuzamosan a szektort döntően terhelő távközlési különadót is mielőbb csökkenteni szükséges, hiszen hazánk versenyképességének záloga a Digitális Magyarország megteremtése. Ez pedig csak ösztönző adókörnyezetben képzelhető el.