Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat, azóta összesen 48 kiemelkedő költőnek és írónak ítélték oda ezt az elismerést. Az irodalmi nagydíj célja az előző év különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek további alkotómunkájához. Éveken át a díjakkal járó pénzjutalom fejezte ki Magyarországon a legnagyobb összegű civil irodalmi elismerést, ám a szerzői jogi törvény 2012-i módosítása miatt az alkotóknak már nincs lehetőségük arra, hogy saját egyesületük útján kulturális célra fordítsák a jogdíjukból származó összeget. Ezért 2013-tól ezt a pénzt az egyesület a Nemzeti Kulturális Alapnak utalja át.

Az immár eszmei szakmai elismerések díjátadó ünnepségét április 21-én este hat órától tartják a Budapest Music Centerben.

Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Kukorelly Endre kapja. Az 1951-ben Budapesten született költő, író, újságíró, kritikus irodalmi közéleti tevékenysége az 1980-as években kezdődött. Számos fontos irodalmi folyóirat munkatársaként tevékenykedett, részt vett irodalmi társaságok alapításában, rangos szakmai díjak és állami elismerések kitüntetettje. A Libri Kiadónál megjelent Mind, átjavított, újabb, régiek című munkájában harminc év lírai terméséből – tucatnyi kötetből – válogatta ki, írta át, rendezte új szerkezetbe verseit. 

Szijj Ferenc Agyag és kátrány című verseskötetéért kap elismerést. Az 1958-ban Szombathelyen született költő első verseskötete 1990-ben jelent meg. További versgyűjteményei mellett írt gyermekmeséket, és az elmúlt évtizedekben kiterjedt fordítói munkát is végzett. A Magvető Kiadó gondozásában megjelent Agyag és kátrány című tízedik kötete öt ciklusra bontva 40 rövidebb-hosszabb szabadverset tartalmaz. A kötet különös szemszögből, a mulandó tárgyi világ részletező leírásával mutatja meg az emberi sorsot. Laudációjában Báthori Csaba azt állítja: „…költészete a magyar nyelvű gondolati szabadvers megújításának jegyében vált tökéletessé.”

Háy János író, költő, képzőművész, a Palatinus Könyvkiadó alapítója az Európa Kiadónál megjelent Napra jutni című kötetéért kap elismerést. Az 1960-ban Vámosmikolán született szerzőnek az 1980-as évek elején jelentek meg első írásai, végül 1989-ben végleg felhagyott a tanári pályával és szerkesztőként kezdett dolgozni. Abban az évben jelent meg első verseskötete. A Napra jutni 2010–12 között született novellái A gyerek című megrázó erejű nagyregény tematikáját világítják meg más perspektívából. A nagyepika a faluból induló gyermek városiasodásért vívott küzdelmét mutatja be, az utóbbi kötet novellái inkább a gyermekkorra, az elszakadásra fókuszálnak.

Károlyi Csaba kritikus Nincs harmadik híd című kritikagyűjteményét díjazza az Artisjus. Az 1962-ben született kritikus, szerkesztő a magyar irodalmi élet egyik vezető személyisége. 1996 óta az Élet és Irodalom könyvkritika-rovatának szerkesztője – ennek kapcsán 2009 óta szervezője és moderátora az ÉS-kvartett kritikai beszélgetéssorozatának –, 2009-től a lap főszerkesztő-helyettese. A Kalligram kiadónál megjelent legutóbbi kötete immár harmadik kritikagyűjteménye, amelynek darabjaiból összeáll a múlt évek magyar szépirodalmának képe.

Szilágyi Márton irodalomtörténésznek a Ráció Kiadó gondozásában megjelent A költő, mint társadalmi jelenség című kötetét díjazza az Artisjus. Az 1965-ben született egyetemi tanár az ELTE BTK 18–19. századi irodalomtörténeti tanszék vezetője, az MTA doktora. A számos szakmai elismeréssel jutalmazott professzor kutatási területe a 18-19. századi magyar irodalom, és folyamatosan ír kritikákat a mai magyar irodalomról is. A Csokonai Vitéz Mihály pályafutását a minden eddigitől eltérő módon feldolgozó legutóbbi kötet a kutató ötödik könyve. Arra tesz kísérletet, hogy bemutassa, melyek azok az események, történések, amelyek meghatározták Csokonai életét és pályafutását.

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók azzal bízták meg, hogy egyes szerzői jogaikat kezelje, s így jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket nyilvánosan felhasználják, és a beszedett díjat kifizeti az érintett szerzőknek. Az Artisjus küldetésének része, hogy minél egyszerűbbé tegye az alkotók és az alkotásokat használók viszonyát mindkét oldal megelégedésére; ezért közvetítő-szerepre törekszik a zenerajongók, könyvbarátok, illetve a szerzők és a jogalkotó között.

Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy tízezer magyar szerző jogait kezeli, ezen kívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként.