Miként tudunk beilleszkedni a nemzetek tudományos világába, hogyan lehet kizárni az ellenségeskedést és a butaságot a tudomány világából? Mi a kutatók felelőssége a 21. század elején? Hogyan tudunk versenyezni és együttműködni, élvezni és gazdagítani az emberiség közös értékeit, a tudást és műveltséget? – egyebek mellett ezeket a kérdéseket boncolgatta bevezető beszédében az MTA-elnök. Lovász László Eötvös Lorándot idézve hangsúlyozta: törekednünk kell arra, hogy nemzetünk ne csak magyar, de művelt is legyen, s hogy megállja helyét a nagyobb és erősebb európai nemzetek között. A Magyar Tudományos Akadémia első embere szerint az Eötvös Loránd-i gondolatok ma is időszerűek.
„Nem bújhatunk vélt vagy akár valós igénytelenség mögé; hinnünk kell abban, hogy van fogadókészség és igény a társadalomban a valódi értékekre. Ki kell mondanunk, hogy a tudományos kutatás és az oktatás, a kutató- és a felsőoktatási intézmények nem vetélytársak, hanem egymást feltételező, erősítő és közös célért dolgozó szervezetek. Ugyanígy nem vetélytársak a természettudományok, humán tudományok és művészetek, hanem az emberi kultúra egymást kiegészítő dimenziói” – fejtegette Lovász László. Szerinte nem helyteleníthető, ha a kutatók kerülik a napi politika befolyását, valamint a divatok és gazdasági érdekek nyomását. A tudomány ugyanakkor nem engedheti be birodalmába az áltudományokat, a megrendelésre készülő eredmények igényét, a hamis célok kitűzését, a csalást, az ellenségeskedést és a butaságot.
Az MTA-elnök fölidézte a több száz évvel ezelőtti „globalizációt, amikor a céhlegények az otthoni tanulóévek után külföldi vándorútra keltek, és a fejlett külhoni technikák elsajátítása után hazatérve készítették el a „céhremeket”, hogy felvételt nyerhessenek a céhbe. „A mai fiatal kutatók nagy része is külföldi vándorútra indul; tegyünk meg mindent, hogy itthon tudjanak céhremeket készíteni” – fogalmazott Lovász László. „A tudomány szabadsága egyben kötelezettséget is ró ránk” – figyelmeztetett az elnök, hozzátéve, hogy „ez a felelősség nem csak a közpénzek eredményes és hatékony felhasználását jelenti, hanem az ismeretek átadásának kötelezettségét, és a társadalom igényeinek, kérdéseinek meghallgatását is”.
T. Sós Vera, a világhírű magyar diszkrét matematikai iskola egyik megteremtője és nemzetközileg is elismert személyisége vehette át a MTA Akadémia közgyűlésének ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet. Az életműdíjnak számító rangos kitüntetést az MTA Elnöksége évente egy akadémikusnak adományozza kiemelkedő tudományos, közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői munkássága elismeréseként. A T. Sós Veráról szóló kisfilm ITT tekinthető meg.
A magyar matematika kiemelkedő egyéniségén kívül tizenhárom tudós vehette át az MTA Elnöksége által adományozott Akadémiai Díjat:
Csabai István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék egyetemi tanára,
Jakab Éva, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Római Jogi Tanszék tanszékvezetője,
Kőszeghy Péter, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa,
Miklósi Ádám, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézet Etológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára,
Nemes Attila, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. Sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ egyetemi docense,
Pap Gyula, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar egyetemi tanára,
Patonay Tamás, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szerves Kémiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára,
Tuboly Tamás, az állatorvos-tudomány kandidátusa, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar egyetemi tanára,
Winkler Gábor, az MTA doktora, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa,
Zsoldos Attila, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet kutatóprofesszora,
Dobróka Mihály, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Geofizikai és Térinformatikai Intézet egyetemi tanára,
Gyulai Ákos, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Geofizikai és Térinformatikai Intézet Geofizikai Intézeti Tanszék professor emeritusa,
Ormos Tamás, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Geofizikai és Térinformatikai Intézet egyetemi magántanára.
Az informatikai képzés és kutatás támogatása területén szerzett érdemei elismeréseként az MTA Vezetői Kollégiuma által adományozott Wahrmann Mór-érmet Bojár Gábor, a Graphisoft SE elnöke vehette át.
A nemzetközi értékű tudományos munkásságú külhoni magyar tudósok, kutatók elismerésére szolgáló Arany János-életműdíjat a Magyar Tudományos Akadémia Benkő Samunak, az MTA külső tagjának adományozta 2015-ben.
Az MTA elnöksége a tudomány népszerűsítéséért kifejtett eredményes újságírói tevékenysége elismeréseképpen Akadémiai Újságírói Díjban részesítette Molnár Csabát, a Magyar Nemzet újságíróját.
