Ha ehhez hozzávesszük az illiberális demokráciáról tett kijelentést, a felvetés még inkább jogos és zavaró – tudósít a Foreign Policy. Több kommentátor szerint Orbán szereti nem szeretni Brüsszelt, azaz az euro-szkepticizmussal aduhoz akar jutni az EU-val folyó tárgyalásokon. Politikáját és módszerét mégsem lehet célirányos taktikaként elintézni. A demokrácia valóban hanyatlik Magyarországon. A Fidesz népszerűség-vesztése azért nagy probléma Orbán számára, mert a párton belül egyes vezetők a visszaesésért a vezért okolhatják. Ennél fogva a szélsőjobbos megnyilatkozások arra szolgálhatnak, hogy visszaszerezzék mindazokat, akik átálltak a Jobbikhoz.

Egyébként az Euro-barométer szerint a magyar lakosságnak csupán 1%-át aggasztja a terrorizmus és mindössze 3% nyugtalan a bevándorlás miatt. Vagyis a kormányfő valószínűleg képtelen teljes mértékben átvenni a Jobbik szélsőséges vonalát, arról nem beszélve, hogy nem használhatja Vonáék legsikeresebb érvét, hogy tudniillik megvédi az embereket az elittel szemben, hiszen a Fidesz a hatalmon lévő elit.

A hatalom ugyanakkor éppen azokon a területeken felelős a rossz politikáért, amelyek igazából foglalkoztatják a népet: a munkanélküliség, a gazdaság állapota, az egészségügy és a szociális biztonság.

Orbán azonban nem ismerheti el a saját hibáit, ezért szüksége van bűnbakra, és a durva retorika azt mutatja, hogy Brüsszelt választotta e célra. De igencsak próbálkoznia kell, ha arról akarja meggyőzni a magyarokat, hogy a hazai gondok az EU miatt következtek be: az unió iránti bizalom Magyarországon meghaladja az uniós átlagot. Úgy tűnik föl, hogy erősödni fog a nyomás az Orbán-kabinetre.

A hatalomnak nincs jó válasza az erősödő társadalmi aggályokra.

Lehet, hogy a miniszterelnök még jobban lebontja a demokráciát, azaz tovább megy az orosz úton. Ezért Brüsszelnek gondosan figyelnie kell a magyar fejleményeket, és emlékeznie kell arra, hogy az alapszerződés 2. paragrafusa egyértelműen kimondja: az Európai Unió az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállam, valamint az emberi jogok tiszteletére épül. Tehát alapul szolgál, hogy a szervezet szembeszálljon olyan irányzatokkal, amelyek megsértik ezeket az alapértékeket, ideértve, hogy felfüggesszék az adott tagállam szavazati jogát a Tanácsban.

Ha Orbán változatlanul kísértést érez, hogy a népszerűségét egyre antidemokratikusabb eszközökkel erősítse meg, akkor az EU egy nap arra ébredhet, hogy éppen ezt kell tennie.

A nagy tekintélyű svájci konzervatív lap, a Neue Zürcher Zeitung úgy értékeli, hogyOrbán Viktor kedvenc szerepét alakítja: a bevándorlás és a halálbüntetés ügyében elfoglalt álláspontjával provokálja az EU-t, de a Jobbik által támasztott konkurencia miatt kapóra jön neki a vita. Megint csak eredményes az évek óta alkalmazott taktika, az ugyanis, hogy a miniszterelnök állandóan viszályt szít az unióval.

A célzatos provokációkkal rendszeresen felháborodást és éles ellenkezést kelt Brüsszelben, aminek eredményeként idehaza úgy jelenhet meg, hogy ő a magyarok jogaiért harcol. A halálbüntetés kapcsán konkrét lépéseket nem jelentett be, de a tabutéma megpendítése is elegendő volt, hogy döbbentet generáljon Brüsszelben. Strasbourgban a politikus harcosnak mutatkozott, elérte célját a vita szításával.

Szóba került a bevándorlás is, amelynek kapcsán Orbán sokkal szókimondóbb minden más miniszterelnöknél. Ugyanazt az éles hangot használta, amelyet idehaza szokott megütni. De a kemény álláspont találkozhat a lakosság széles körű egyetértésével. Kevésbé lehet megítélni a támogatottságot a halálbüntetés kapcsán. Mindenesetre a kormányfő mindkét témakörben tapsot kap a szélsőjobbos Jobbiktól. Megfigyelők egyetértenek abban, hogy Orbán ezekben az alapkérdésekben azért közeledik tartalmilag a rivális véleményéhez, mert ezzel próbálja meg kifogni a szelet a vetélytárs vitorlájából. És ebben aligha árt neki egy zajos strasbourgi fellépés. 

Megint az ütközést választja Orbán Viktor, aki a halálbüntetés felvetésével élénk ellenszelet kavart az EU-ban, de a menekültkérdésben is vita van a két fél között – írja az osztrák Der Standard. A miniszterelnök nagyjából úgy évenként felkerekedik, hogy Strasbourgban „megvédje a magyarokat”. Ezekben az összecsapásokban azonban általában nem Magyarország és lakossága a téma, hanem a jobboldali-populista politikus több vitatott intézkedése, illetve nyilatkozata. Budapesten ugyanakkor inkább vállvonogatás fogadta Orbán keddi fellépését az „ellenséges európai földön”. Az Index pl. politikai színjátéknak minősítette a történteket. Nagyobb hullámokat keltett ugyanakkor a kormányfő hétfői, debreceni sajtótájékoztatója, ahol bejelentette a tábor felszámolását. Mert Magyarország a magyaroké, és ugyanezt sugallja a konzultációs kérdőív is. Bár sokak számára az egész akció csupán propaganda-gyakorlat és azt célozza, hogy adatokat gyűjtsön a Fidesz választási apparátusa számára, hiszen a válaszok jóformán benne vannak a kérdésekben. 

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!