Állatkerti állat-egészségtani tanszék lesz a neve a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara új szervezeti egységének, amely kihelyezett tanszékként a Fővárosi Állat- és Növénykertben fog működni. Az erről szóló megállapodást szerdán délután látta el kézjegyével dr. Sótonyi Péter, az Állatorvos-tudományi Kar dékánja és dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója. Európában hasonló együttműködésre csak nagyon kevés példa van, így a kezdeményezés csaknem egyedülállónak mondható.
Az állatorvos-tudományon belül a gazdasági haszonállatok, illetve a kedvtelésből tartott állatok gyógyászata mellett a speciális területnek számító állatkerti állatorvoslás jelentősége is folyamatosan növekszik. Nemcsak azért, mert az állatkerteknek és más hasonló intézményeknek az egzotikus állatok orvoslásában speciálisan képzett állatorvosokra van szükségük, hanem mert az állatkerti állatorvoslás eredményei és tapasztalatai másutt, például a vadonban zajló természetvédelmi programokban is jól hasznosíthatók.
Az új állatkerti állat-egészségügyi tanszék az állatorvos-képzésen belül az egzotikus vadállatokkal kapcsolatos oktatási tevékenység kibővítését és elmélyítését szolgálja majd, mind az elmélet, mind a gyakorlat területén. A hallgatók első kézből ismerkedhetnek meg a különféle egzotikus vadállatok – a gazdasági haszonállatokétól és a kedvtelésből tartott állatok többségétől igencsak eltérő – sajátosságaival, egészségvédelmével. Emellett a kihelyezett tanszéket fontos kutatási műhelynek is szánják, ahol a szakemberek a veszélyeztetett fajok védelmének szolgálatába állítható kutatásokkal foglalkozhatnak.
A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara – jogelődjeit is figyelembe véve – 228 éves múltra tekint vissza, s ezzel a világ egyik legrégebbi felsőfokú állatorvos-képző intézménye. Az Európában működő csaknem száz állatorvosi egyetem és főiskola közül hetedikként érdemelte ki az Európai Állatorvos-képző Intézmények Szövetségének (EAEVE) akkreditációját. Az ott folyó munka színvonalát jól jelzi, hogy igen sok külföldi hallgató választja az intézményt állatorvosi tanulmányainak színhelyéül.
A Fővárosi Állat- és Növénykert – másfél évszázados múltjával – a világ egyik legrégebbi állatkertje. Nemcsak látogatottsága kimagasló, hanem szakmai eredményei is széles körben ismertek. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) teljes jogú, akkreditált tagja, s számos természetvédelmi, fajmegőrző programban is részt vesz.
A két intézmény közötti együttműködés nem új keletű. Az egyetem történetének egyik neves iskolaszervezője és egykori rektora, dr. Hutÿra Ferenc például már a 19. század végén foglalkozott az állatkert egyes állatainak orvoslásával. A 20. század első éveiben dr. Rátonyi Zoltán, aki állatorvosként irányította az állatkertet, az állatkerti állatokkal kapcsolatos megfigyeléseit az érdeklődő egyetemi hallgatókkal is megosztotta. Hasonlóan fontos kapocs volt az állatkerti állatorvosi munka és az egyetemi oktatás között az 1920-as években dr. Raitsits Emil, az 1930-as években dr. Abonyi Lajos, az 1950-es és ’60-as években pedig dr. Lépold Jenő és dr. Dózsa István munkássága. A rendszerváltoztatás után közel két évtizeden át működött az a program, melynek nyomán összesen mintegy nyolcvan-száz leendő állatorvos töltötte az állatkertben takarmányozástani gyakorlatát.
Az állatkert állatorvosai csaknem egy évtizede vesznek részt rendszeresen a kedvtelésből tartott állatok betegségei tantárgy oktatásában óraadóként, állatkerti állatorvoslás és természetvédelmi állatorvoslás témakörökben. Emellett kezdettől fogva tevékenyen részt vállalnak a hallgatók oktatásában a posztgraduális egzotikus állatgyógyász szak-állatorvos képzés keretében, mind elméleti, mind gyakorlati területen. Régi hagyománya van annak is, hogy a szakdolgozatuk elkészítéséhez állatkerti témát választó hallgatók a szükséges kutatásokat, megfigyeléseket, vizsgálatokat a városligeti intézményben végzik el az állatkerti állatorvosokkal való konzultáció mellett.
