Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, az Alkotmánybíróság határozatképtelenség miatt levette napirendjéről az államfő indítványát, Magyar Péter miniszterelnök pedig első uniós csúcstalálkozója után Brüsszelben számolt be a magyar kormány tárgyalásairól.

Sűrű közjogi és külpolitikai napot zárt Magyarország pénteken. Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki tisztség betöltésének időtartamát. A szabály a korábbi kormányfői megbízatásokat is figyelembe veszi 1990. május 2-tól kezdve, így a hatályos rendelkezés értelmében Orbán Viktor nem választható újra miniszterelnökké.

A módosítást az Országgyűlés június 15-én fogadta el. A szöveg szerint nem lehet miniszterelnök az, aki megszakításokkal együtt összesen legalább nyolc éven át már betöltötte ezt a tisztséget. A módosítás a kormányfői megbízatás megszűnésének eseteit is kiegészíti: a miniszterelnök megbízatása megszűnik, ha eléri a nyolcéves időhatárt.

Sulyok Tamás az aláírásról szóló közlés szerint azt állapította meg, hogy az Alaptörvény módosítása az eljárási követelményeknek megfelelt, ezért nem álltak fenn az előzetes normakontroll kezdeményezésének feltételei. A döntés politikai súlyát az adja, hogy a módosítás egyszerre érinti a miniszterelnöki hatalom időbeli korlátait és az Orbán-korszak egyik legfontosabb személyi következményét.

Közben fordulat történt Sulyok Tamás saját alkotmánybírósági indítványa ügyében. Az államfő korábban az Alkotmánybíróságtól kért Alaptörvény-értelmezést arról, hol húzódnak az alkotmánymódosítás határai, különösen akkor, ha egy módosítás nem általános szabályt alkotna, hanem konkrét személyekre vagy egyedi helyzetekre vonatkozna. A beadvány hátterében a közjogi tisztségviselők elmozdításáról szóló politikai vita áll.

Az Alkotmánybíróság teljes ülése azonban nem tárgyalja hétfőn az ügyet. A testület közlése szerint hét alkotmánybíró személyes és közvetlen érintettségre hivatkozva kizárási okot jelentett be, ezért a teljes ülés nem határozatképes. Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke ennek alapján levette az ügyet a napirendről. Ez nem érdemi döntés Sulyok indítványáról, hanem eljárási következmény: a testület jelen helyzetben nem tud határozni.

A belpolitikai közjogi vitákkal párhuzamosan Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben vett részt az Európai Tanács ülésén. Ez volt az első alkalom, hogy miniszterelnökként képviselte Magyarországot uniós csúcstalálkozón. Az ülés napirendjén Ukrajna, az uniós versenyképesség, a következő többéves költségvetés, a védelem, a migráció és külpolitikai kérdések szerepeltek.

Magyar Péter közlése szerint az Ukrajnáról szóló zárónyilatkozat szövege magyar javaslatra módosult, és kikerült belőle az ukrán uniós csatlakozás gyorsítására utaló rész. A miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a végső szövegben olyan megfogalmazás maradt, amelyet a tagállamok korábban már konszenzussal elfogadtak. A brüsszeli tárgyalások egyik politikai jelentősége éppen az volt, hogy hosszabb vita után ismét valamennyi tagállam által elfogadható közös nyilatkozat körvonalazódott.

A kormányfő brüsszeli tárgyalásai más ügyeket is érintettek. Magyar Péter szerint napirenden van a Magyarország ellen az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke alapján indított eljárás lezárása. Emellett a visegrádi együttműködés újraindításáról is beszélt: a lengyel, a cseh és a szlovák kormányfőt június 23-ra Budapestre hívta.

A nap eseményei együtt azt mutatják, hogy a kormányváltás utáni magyar politika egyszerre mozog közjogi és külpolitikai pályán. Itthon az Alaptörvény módosítása és a közjogi tisztségviselők helyzete körüli vita alakítja a napirendet; Brüsszelben pedig az új kormány azt igyekszik jelezni, hogy Magyarország az uniós döntéshozatalban kompromisszumkeresőbb, de saját feltételeit továbbra is érvényesíteni kívánó szereplőként jelenik meg.