Feltehetően 2024-ben végre megnyílhat a magyar holokauszt-múzeum

Öt éve elkészült az épületkomplexum, s még mindig nem nyitották meg a Sorsok Házát – ennek okait keresi a Hágában alapított, de New York-i székhelyű Jewish Telegraphic Agency. A Budapestről keltezett cikk szerint a helybéliek „zsidó csillagként” emlegetik a mintegy 10 milliárd forintba került múzeumot, amelynek egyik feltűnő eleme a Dávid-csillag.

Ma még Sorsok Háza néven ismeretes az évek óta kész, ám eddig meg nem nyitott magyar holokauszt-múzeum a budapest-józsefvárosi pályaudvar helyén.

Az, hogy kiállítás tematikájáról és tartalmi részleteiről nem tudtak még mindig megegyezni, legfőképp azzal magyarázható, hogy a holokausztban maguk a helyiek éppúgy bűnrészesek, ha nem jobban, mint a nácik; súlyos vita alakult ki az Orbán-kormány és a különféle zsidó közösségek között. Némi előrelépésben reménykedtek, amikor történészek vették kezükbe a tartalmi kérdések irányítását, ám a Schmidt Mária vezette társaság sem tartotta magát távol a politikától.

A német megszállás Szabadság téri emlékműve miatt aztán végképp bojkottálta a Mazsihisz, de még a Yad Vashem is a múzeumot, mert az alkotás tisztára akarta mosni a magyarok bűnrészességét. Három évvel ezelőtt aztán a kormány a Köves Slomó vezette EMIH-re bízta a múzeumi anyag összeállítását, amelynek koncepciója az idén augusztusban készült el 400 oldalas munka formájában. Köves most abban bízik, 2024-ben megnyithatja kapuit a múzeum, ami a Sorsok Háza helyett az Élet Fája elnevezést kapja.

A történelmi visszatekintés az Osztrák-Magyar Monarchia idejére, pontosabban az 1860-as évekre nyúlik vissza, amikor a zsidókat még egyenrangú állampolgároknak tekintették. A lapnak sikerült olyan részletekre bukkanni az anyagban, amelyek nem egyeznek az ultranacionalisták nézeteivel. Például Horthy Miklós megítélése tekintetében, aki felelős a zsidóüldözésért, a numerus claususért, ami Európa első antiszemita törvénye lett.

Horn Gyulát pedig úgy állítja be, mint az első olyan kormányfőt, aki elismerte a magyarok felelősségét a holokausztban. Bocsánatot kért és lépéseket tett a restitúció felé. Helyet kap benne a nyilasok brutalitása és gyilkosságsorozata is. Kövesék 1,5 millió dolláros támogatást gyűjtöttek a történelmi anyag kiállítására, és a kormány 1 millióval, mintegy 320 millió forinttal járult hozzá a költségek fedezéséhez.

Köves felkérte az izraeli holokauszt-múzeum és a New York-i Zsidó Örökség Múzeumának egykori igazgatóját is a kiállítandó anyagok összegyűjtésére. A 60 percesre tervezett múzeumi séta azonban annyi egyéb látványossággal szolgál, hogy akár egy egész napot is el lehet majd tölteni benne, hisz’ például 150 túlélő vallomását is rögzítették digitálisan. Karsai László azonban mindezek ellenére aggályairól beszélt a JTA-nek, szerinte az egész egy „holokauszt-disneylandnak” látszik, Köves Slomót pedig az antiszemitának, xenofóbnak, kleptománnak minősített Orbán Viktor kollaboránsának nevezte. A jelenlegi szakértők között ott találjuk Pelle Jánost és Esther Farbstein izraeli holokausztkutatót, aki bár cenzúrára nem panaszkodott, de kijelentette: ha mégis kontrollálnák, azonnal távoznék.

A cikket egyébként a Cleveland Jewish News is közölte; Cleveland-ben egykoron a legnagobb magyar kolónia volt.

Persze a legtöbb cikk a Stop, Soros! néven elhíresült, a menedékkérőknek és menekülteknek segítő aktivistákat és szervezeteket kriminalizáló 2018-i magyar törvénycsomag Európai Bírósági elmarasztalásról, illetve a magyar kormánynak az arra adott válaszáról szól. Az Amnesty International elemzése szerint az Orbán-kormány megint csak idegengyűlöletéről tett ezzel tanúbizonyságot. Megemlíti azt is, hogy a magyar kormány ellen a törvény miatt alkotmányos keresetet nyújtott be, de természetesen a taláros testület semmi kifogásolni valót nem talált a jogszabály szövegezésében. Mi több, a magyar kormány, dacolva az Európai Bírósággal, közölte: „joga van a külföldi támogatású alapítványok fölött rendelkezni, mert azok a migrációt népszerűsítik”.

A The Washington Post pedig arra helyezi ennek kapcsán hangsúlyt, hogy az Európai Bíróság az ítélet azonnali és maradéktalan teljesítésének mulasztása esetén pénzügyi bírságot szab ki.  Emellett Kovács Zoltán szóvivő twitter-üzenetét is idézi: ”…amíg a nemzeti kormány van hatalmon, addig a magyar nép akarata fog érvényesülni, és nem engedik, hogy migránsok országa legyen Magyarország”.

Egy német vízimentő esetét is idézi a The Washington Post, aki elmondja: Athénban börtönbe zárták 107 napra. Meg sem fordult a fejében, hogy bűncselekményt követ el a görög törvények szerint azzal, hogy egy fuldokló menekültnek a kezét nyújtva igyekszik megmenteni az életét.