Dr. Volkmar Pflug az Alapblog.hu újságírójának, Zentai Péternek adott interjújában beszél arról, hogy a nukleáris energia előállítása nagyobb támogatásra szorul, mint akár a szélenergia, akár bármely fosszilis energiaforrás. Még az alapvetően drága gázturbinás erőművek által termelt energiának is sokkal kisebb támogatásra van szüksége.
A Paks II. terv és beruházás kapcsán nem kívánta kommentálni más országok energetikai döntését, ugyanakkor szerinte az energiapolitikának az energia folyamatos biztosítását is figyelembe kell vennie.
A Siemens alapvetően visszavonult a nukleáris energiaágazattól. „Szakmai, technológiai vezető szerep vállalására sem törekszünk már. Az általunk kínált szolgáltatások skálája nukleáris projektek esetében hagyományos, nem nukleáris szolgáltatásokra és termékekre korlátozódik” – tette hozzá dr. Pflug. Ugyanakkor kijelentette, hogy a Siemens mindenképpen érdekelt a Paks II. beruházás nem nukleáris technológiájában.
A palagáz-forradalomra kitérve, a Siemens alelnöke hangsúlyozta, hogy a kitermelésben nem kívánnak részt venni, viszont a kitermeléshez szükséges új technológiák fejlesztésében és a hozzájuk rendelt turbinák, kompresszorok, automatikák gyártásában vezető szerepre törekszenek.
A palagáz cseppfolyósítása révén (—> LNG —> folyékony földgáz) reálissá válhat az import például Amerikából. Az LNG olyan lehetőség, amely még változatosabbá, diverzifikáltabbá teszi a piacot, miáltal növekszik a beszállítók közti verseny és egyúttal az ellátás is biztonságosabbá válik.
A németországi nagy energiaváltás (Energiewende) az interjúalany szerint nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem épülhetnek hagyományos forrásokon alapuló energiatermelő kapacitások a jövőben. Sőt, várhatóan még nagyon sokáig létezni fognak. Velük kapcsolatban az a cél, hogy minél korszerűbbekké váljanak, kevésbé szennyezőek legyenek. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb prognózisa szerint a következő 25 évben csaknem további 40 százalékkal fog bővülni az energia iránti kereslet, azon belül a legerőteljesebben a földgáz iránt.
Három-négy évvel ezelőtt Németországra jutott a napenergia alapú (fotovoltaikus) piac fele. Az oka az volt, hogy a napelemes energia előállítóit példátlan nagyvonalúsággal szubvencionálta a szabályozó rendszer. Tavaly módosítottak a megújuló forrásokra vonatkozó törvényen és látványosan csökkentették a napenergiához kapcsolódó építési és előállítási pénztámogatásokat, illetve a garantált „napenergia-felvásárlás” arányát, ezáltal 75 százalékkal (!) zuhant a napenergia részesedése a német piacon.
Az Energiewende céljai részben megvalósultak azzal, hogy egyre nagyobb arányt képviselnek a megújuló energiaforrások: ezek már most a németországi energia-előállítás 26 százalékára rúgnak.
Az Energiewende „sztori” másik oldala viszont kimondottan kudarcos eddig: 2012-ben és 2013-ban kimondottan nőtt Németország CO2-kibocsátása, ugyanis fokozottan teret hódítottak újra a lignites erőművek. „Bármennyire paradoxnak hangzik is, amit mondok: az Energiewende közepette, 2013-ban több barnaszenet égettünk el, mint valaha!” – tette hozzá az interjúalany.
„Mára kiderült, hogy a német energiafogyasztóknak évi 26 milliárd eurójába kerül a megújuló energiaforrások támogatása. Ez az összeg folyamatosan növekszik – a megújuló energiák szubvencióját 20 évre garantáló adórendszer alapján…
A megújulók között azokat a technológiákat kell előnyben részesíteni, amelyek az energiát a leghatékonyabban, a legkisebb befektetéssel és a legalacsonyabb működési költséggel képesek előállítani. „Mi a szélenergiában látjuk a legnagyobb potenciált és a kutatási, fejlesztési tevékenységünket is erre összpontosítjuk – nyilatkozta a Siemens alelnöke.
