A villám elsődleges hatása a tűz és az embert, állatot érő áramütés; másodlagos hatására károsodnak az elektromos és elektronikus és távközlési meg tévéhálózatok, berendezések, készülékek – hívta föl a figyelmet dr. Szedenik Norbert, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület villámvédelmi munkabizottságának elnöke, hozzátéve: a károk eleve megelőzhetők, töredékükre csökkenthetők a helyesen fölszerelt villámhárítóval, illetve a túlfeszültség káros hatásait kivédő rendszerekkel. (Mindezekről részletesen olvashatnak, tessék ide kattintani!)

A Magyar Biztosítók Szövetsége lakásbiztosítási bizottságának elnöke, Balla Tamás a többi között arról tájékoztatta a sajtó munkatársait, hogy a Mabisz adatai szerint a múlt öt és fél évben jó 265 ezer, azaz havonta átlagosan 5000 villámcsapás-kárt jelentettek be a hazai biztosítóknak. A (villámcsapás elleni védelemmel foglalkozó szakember által) elsődlegesnek nevezett hatások miatti káresemény 2010–2015. május között mintegy 117 ezer volt, a kárösszeg 8,5 milliárd forintra rúgott. A másodlagos (indukciós) hatás miatti kár az előbbinek a másfélszerese. Ilyen ok miatt 148 ezer esetet vizsgáltak a biztosítótársaságok kárszakértői.

Balla Tamás hangoztatta, hogy tavaly különösen sok villámcsapáskár érte a biztosítottakat, kétszer annyi, mint egy évvel azelőtt. Ez is indokolná a jelenleginél több háztartási (lakás-) biztosítást, melynek elterjedtsége hazánkban 72, Európa működőbb felében 92 százalékra tehető. (Jó hír, hogy az utóbbi egy évben tízezerrel nőtt itthon a lakásbiztosítások száma!) Ha csak azt vesszük alapul, hogy a villámcsapás elsődleges hatása miatt keletkezett kár átlagos értéke 72 ezer forint, már egyetlen (ugyancsak átlagos) lakásbiztosítás éves díja (kb. 29 ezer Ft) bőségesen megtérül. A másodlagos károk átlagértéke nyolcvanezer forint volt tavaly.

Sokan azért ódzkodnak a lakásbiztosítás megkötésétől, mert drágának tartják. Ha pusztán a számokat tekintik, akkor akár igazuk is lehet, hiszen 2002-ben 16, tavaly 29 ezer forint volt az ilyen biztosítás átlagos díja. Csakhogy: a díjemelkedés látszólagos, mivel a biztosítások egyre több kiegészítő szolgáltatást, kiterjesztett garanciákat (is) tartalmaznak, amelyekért kisebb-nagyobb összegeket kell fizetni.

Baj esetén viszont sokszorosan megtérül a biztosítási díj. A hazánkban bejegyzett 15 biztosítótársaság éves lakásbiztosításidíj-bevétele 106 milliárd forint – mondta el a szakember, aki arra is fölhívta a figyelmet, hogy bár például a családi házaknál nem előírás, nem kötelező a villámhárító, tekintettel a mind szeszélyesebbé, helyenként trópusi jellegűvé váló viharokra, egyre több a villám okozta tűzkár, illetve a túlfeszültség miatti (háztartási és elektronikaikészülék-) kár. Ez utóbbiak kivédhetők a teljes áramtalanítással, csakhogy erre a lakók, használók távollétében nincs mód, szükség van tehát a villámhárító mellett a túlfeszültséget elhárító rendszerre is.

A mai villám-tájékoztatón Füzesi Dániel, a Mabisz mezőgazdasági bizottságának elnöke a többi között elmondta, hogy a nyári viharok – miként ezt a múlt hetekben látványosan tapasztalhatta a lakosság – a mezőgazdaságot sem kímélik, percek alatt évek munkáját semmisíthetik meg. A villámcsapás mindenekelőtt tűzkárokat okoz, az épületkár ritkább, ám ha akolt, istállót, terményraktárt stb. ér, akkor különösen nagy veszteséget okoz. Fontos a tűz elleni védekezés előírásainak (például a szénaboglyák közötti távolság) megtartása a károk csökkentése céljából. Örvendetes, hogy napjainkban a szántóföldek fele biztosított, ám még mindig kevés.