Mellényúlt, mint most az olimpiával.

Előterjesztésében megpályáztatta Budapest nevében a 2014-i játékokat. Persze az elírás lehet prófécia is. Rogán sejtheti, hogy ugyanakkora az esély a kiszemelt 2024-i esemény megszerzésére, mint a 10 évvel korábbira, esetleg az egyes, kettes felcserélésével emlékezett a korábbi bajnokra, Schmitt ex-államelnökre.

Hadakozzunk, gondolhatta, ha a magyar nyelv a labanchoz és a bankokhoz hasonló ellenség.

Egyébként Budapest túl nagy az olimpiához. A feleségemnek például, ha nem ég a piros metró kocsija, másfél óra kell, hogy eljusson Kispestről a Római partra. Tűznél egy kicsit hamarabb, mert akkor taxit hív. Gondolom, egyszerűbb kisebb helyen, de a budapestihez hasonló esélyekkel pályázni az olimpiára.

Az új kiírás a kreatív ötleteket, az olcsó megoldásokat támogatja. Ez lehetne például a Vécsey utcai játékok. Mióta a világ világ, utca még nem adott otthont ilyen rendezvénynek. A mienk sem, ez a vallomás ideje, itt lakom évtizedek óta, sportszerető emberek sokaságával. Adósságban úszunk, futunk a pénzünk után, birkózunk az idővel, szóval hajtunk a végsőkig, fáklyánk a kék metró lángja. Az utca nagy előnye, hogy hosszában 3 perc alatt bejárható, itt elképzelhetetlen a pekingihez vagy a londonihoz hasonló forgalmi káosz. A Budapestet, a Balatont sújtó vasárnapi boltbezárás minket nem érint, a valamikori hentes, közértes rég lehúzta a redőnyt, errefelé a Family Frost furgonja a kereskedelem csúcsragadozója.

Látványosságért sem áldoznánk milliárdokat: János szomszéd két méter magas, mázoló, lokálpatrióta. Ha kell, a jó ügy érdekében, az eget is befesti. A Vécsey utca a rendezés jogának megszerzésével visszaállítaná a NOB iránti bizalmat is. A korrupciós gyanúknak, sejtetéseknek eleve gátat szabna az utca GDP-je. A meglévő 32-35 ház a fenntartási költségeit is nehezen fizeti, errefelé még a szemetesek sem kapnak plusz pénzt, pedig újévkor mindig megcetlizik a postaládákat.

A társadalmi elfogadottsággal nem lehet gond. A Vécsey utca véleményformálói a helyi kocsmában naponta találkoznak, közügyekről vitatkoznak, a törvényeket, a szokásokat betartják, az utcán dohányoznak, bent hugyoznak.

Ráadásul az olimpiák vissza-visszatérő gondjára, a hitelezésre itt jól bevált módszerek vannak, Feri tulaj nem Görögország, érte nem kell aggódni.

Szóval száz szónak is egy a vége, aki ideális helyszínt, emberarcú, költségkímélő olimpiát szeretne, az adja szavazatát a kispesti Vécsey utcára. A kormánygaranciát meg feledjük el! Mi, itt élők, ebben a tempóban, évszázadokig nem tudnánk akkora adósságot felhalmozni, mint az ország egy hónap alatt. Nem kell sem a receptjük, sem a támogatásuk.

Ha ellendrukkerek hülyeségeket kérdeznének, hogy hol rendeznénk a versenyeket, hol szállásolnánk el a résztvevőket, a vendégeket, a médiát, akkor a mozgalom nagy barátját, Semjén Zsoltot idéznénk: a jóisten tudja. Ennél okosabb ma sem Budapest, sem a Vécsey utca nem lehet.

Csak Feri kocsmáros, mert neki eszébe sem jut, napi 50 literes sörfogyasztáshoz százezer hektoliteres tartályt beszerezni.