Magyarország drasztikusan korlátozni kívánja a menedékjogot, ám a szigorító politikával az Orbán-kormány elérte, hogy az EU elismeri az ország ez irányú gondjait – vélekedik a Neue Zürcher Zeitung. Ám, ha valóban lehetetlenné tennék, hogy menedékkérelmet nyújtsanak mindazok, akik biztonságos államokon át jutottak el magyar földre, az a menedékjog felszámolásával lenne egyenértékű. Ily módon csak akkor számíthatna kedvező elbírálásra bárki, ha repülővel érkeznék Budapestre, de ez nem reális forgatókönyv. A hatalom azzal érvel, hogy a mostani menekülthullámot a válságövezetekben kell megoldani. Csakhogy Orbán Viktor hónapok óta nyíltan hangoztatja, hogy a migránsok nem kívánatosak Magyarországon. Másfelől nem vitás, hogy az áradat hatalmas próbatétel az ország számára, de a populista intézkedések is közrejátszottak abban, hogy ezt most már Brüsszel is elismeri.

Ausztriában a belügyminisztérium azon van, hogy újabb menekülteket küldjenek vissza Magyarországra, ám közben a lap úgy tudja, hogy a közigazgatási bíróság két esetben is felfüggesztette a kitoloncolást – olvasható a Der Standardban. A magyar menekültpolitika jelenleg egész Európában bírálatok össztűzében áll. Az Orbán-kormány visszavonta ugyan, hogy nem fogad vissza nyugatról több menedékkérőt, viszont azt tervezi, hogy a menekülteket és bevándorlókat visszairányítja a biztonságosnak tekintett tranzitállamokba.

Ugyanakkor egyre inkább kifogás éri azt, ahogyan a menekülteket kezelik az országban. Éppen erre hivatkozik most az osztrák közigazgatási bíróság is, mármint hogy első fokon nem vizsgálták meg eléggé alaposan, miként bánnak Magyarországon tavaly nyár óta a különösen sérülékeny menedékkérőkkel. Konkrétan egy epilepsziás afgán nőről van szó, valamint egy másik afgán asszonyról, aki egyedül van hat gyerekével és az édesanyjával. Utóbbi arra vonatkozik, hogy nálunk háromnegyed éve menedékjogi őrizetbe lehet helyezni a gyerekes családokat is.

A lüneburgi SS-per vádlottja nem kért bocsánatot, de elismerte: az auschwitzi magyar deportáltak értéktárgyainak leltározójaként őt is felelősség terheli, amiért a tábor működhetett – tudósít a Die Zeit. A 94 éves Gröning az ügyvédjével olvastatta fel nyilatkozatát, és ebben megerősíti, hogy többször is szolgált a rámpán, ahol az érkező transzportokat szelektálták. Hangsúlyozta: mélységesen megrázta a mintegy 60 magánvádló tanúvallomása, de úgy gondolja, itt akkora bűnökről van szó, hogy csak a teremtőtől kérhet megbocsátást. A vád ellene az, hogy 300 ezer ember halálához nyújtott segítséget.

Ma kezdődnek a vádbeszédek, és lehet, hogy az ítélet már ebben a hónapban megszületik. – A perről beszámol a BBC, a Guardian, a Daily Telegraph, a Süddeutsche Zeitung, valamint a Spiegel is.

Le Figaro: Magyarország a sereghajtó abban az összeállításban, amely azt mérte fel, mennyire boldogok az európai államok lakói. Bennünket még az albánok, a bolgárok és az ukránok is megelőztek. A rangsort a finnek vezetik, őket a hollandok, a norvégok és a dánok követik. A felmérést készítő dán kutató intézet szerint nem csupán a gazdaság állapota szabja meg, hogy az emberek mennyire érzik boldognak magukat. Az élet minőségét nagymértékben meghatározza, hogy a szóban forgó ország mennyire épít az egyenlőségre. Ahol kevésbé, ott a lakosság sem i túlzottan boldog.

Az egyenlőtlenség a földrészen 2002–10 között Lengyelországban csökkent a legnagyobb mértékben, megerősítve ily módon a középosztályt. A vizsgálat egyébként alátámasztja Gandhi tézisét, amely szerint azon lehet lemérni, hogy egy társadalom mennyire igazságos, hogy miként bánik a legkiszolgáltatottabbakkal. 

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!