Amit írandó vagyok, azzal szorosan összefügg e két létesítmény. A Győri Texilművek, amelyet pamut- és gyapjúgyárnak épített a 20. század első éveiben egy osztrák földbirtokos, lovag Leon Gyula (egy ideig az ő nevét viselte a könnyűipari üzem), majd lett később Győri Textilipari Vállalat, aztán a Magyar Vagon- és Gépgyár (amely Wilhelm Pieck [ki emlékszik rá!?] nevét is viselte egy darabig) mintájára – nevében a „magyart” Rábára cserélték – Rábatext, legvégül pedig Uniontext.
Ezen a néven „temették” is el azt a legendás győri textilgyárat, ahol mintegy háromezren, elsősorban lányok, asszonyok szőtték a sokféle pamutkelmét egykoron Takács (nomen est omen!) György munkás-vezérigazgatósága éveiben, majd a két szerfölött dinamikus vezető, a „Gyuri bácsit” fölváltó Marton János ésKatona Lajosfőmérnök, műszaki igazgató vezetésével. A hazai könnyűipar fellegvárának számító észak-dunántúli nagyváros sokszorosan kitüntetett, exportra bőségesen termelő nagyüzemét a rendszerváltás utáni időszakban már hiába próbálták megmenteni, 1994-ben végleg elhalt a szövőgépek csattogása, megpihentethették lábukat azok a lányok és asszonyok, akik évtizedeken át egyszerre akár 10-12 szövőgépet kezeltek három műszakban…
…és nem egynek közülük arra is futotta erejéből, hogy az ország legjobb női kézilabda-csapatában küzdjön a bajnoki címért. Mi több, volt a Győri Textilnek férfi kézilabda-csapata is, kemény ellenfele a legendás Joósz Attila vezette Rába kézis fiúknak.

Mélységes mély a múltnak kútja – kezdtük ezt az írást, amihez csak annyit kell még hozzámerítenünk a múltból, hogy éppen két évtizeddel ezelőtt újra osztrák kézre került (az osztrák!) Leon lovag valamikori tulajdona: a Spar vállalatcsoport építtetett ott, a győri Fehérvári út elején Interspar hipermarketet.
Az elsőt az országban! Napra pontosan húsz évvel ezelőtt. Ma sajtóeseményen mondták el a többi között a Spar Kft. vezetői, hogy akkor, 1995 nyara végén szenzációnak számított ez a csillagászati összegből, 600 millió forintból létesült áruházvilág, amelyből napjainkban már 163 található az országban, és nagyjából minden ötödik a Sparé. Az ám, időközben Győrött megépült a második Interspar is, a már említett Rába/Magyar Vagon- és Gépgyár helyén. (Azt a sarkot bontották le a hazai vagon- és közútijármű-gyártás fellegvárából, amelyiket még a győri 13 szőnyegbombázás sem tudott megsemmisíteni…)
Ne keseregjünk a megváltoztathatatlan múlton, fogadjuk rokonszenvvel a közeli múltat, a jelent és a közeli jövőt! Húsz évvel ezelőtt szenzációnak számított a győri Spar hipermarket megnyitása: általa hatalmas fordulat következett be a kiskereskedelemben, hiszen a betérő egy helyütt vásárolhatta meg nem csupán az élelmiszereket, hanem válogathatott az akkor a nyugat-európai óriás boltok kínálatával fölérő ruházati, vegyi és kozmetikai, lakás-felszerelési stb. termékek sokaságából, ráadásul egy helyen talált meg bankot, utazási irodát, éttermet és egy sor szolgáltatást… Alighanem akkor csökkent látványosan az addiginak a töredékére az Ausztriába bevásárolni járó győriek száma.
Ha háromezer embernek (miként évtizedekig a textilipari vállalat) nem tudott is munkát adni a bolt-komplexum, százötvenet fölvett. Talán olyanok voltak a hipermarket kezdő gárdájában, akik (földrajzi tekintetben) munkahelyet sem változtattak, miután az Interspar a valamikori, évszázados Rábatext legfiatalabb szövödeépületében talált otthonra…
A jubiláló győri Interspar-üzlet bruttó forgalma – hangzott el a mai sajtóeseményen – az 1995-i 1,4-ről tavaly 5,6 milliárd forintra nőtt, megnégyszereződött, a Spar vállalatcsoport 2014-i árbevétele 400,3 milliárd forintra rúgott – 18 milliárdos veszteség mellett. Egy kérdésre adott válasz szerint Sparék az idén 410 milliárdos bevételre törekszenek, és arra, hogy a veszteség eltűnjék, mert az ő kereskedelmi ágazatukban az ilyesmi (törvény szerint) életveszélyes. Sokat vár a cég a szakmában hírhedtté vált élelmiszerlánc-felügyeleti díj „elhalásától”, bíznak az Európai Bizottság érveiben.
Az Infovilág szerkesztőjének kérdésére adott válaszból kiderült, hogy a Spar sem tapsikol boltjainak vasárnapi zárva tartása miatt. Bosszankodnak miatta a vevők százezrei is, akik kénytelenek a szokásosnál jóval hosszabb ideig várakozni pénteken, szombaton a pénztárak előtt, és nem jutnak vasárnap reggel, délelőtt a szokásos friss élelmiszerekhez. A március idusa óta érvényes vasárnapi zárva tartás – konkrét számoktól egyelőre elzárkóztak a válaszolók – bizony észrevehető a forgalom csökkenésén. Elvégre hatalmas bolthálózatról van szó: mindenekelőtt a 32 Interspar hipermarketről, a 337 Spar szupermarketről, a 14 City Spar szupermarketről. Van még a cégnek további csaknem hatvan gebines (bocsánat, divatos szóval: franchise) egysége is.
Arról se feledkezzünk el, hogy az ágazatra jellemző hatalmas versenyben a Spar sem szeretne elmaradni a vetélytársaktól, és igyekszik bővíteni boltjaiban a kínálatot oly módon is, hogy más cégeket is beenged az üzlettérbe. Így kaphatott helyet nemrégiben a műszaki-számítástechnikai cikkeket kínáló Best Byte és a Glorius ruházati bolt az óbudai Intersparban – remény szerint a vásárlók örömére.

A közeli jövő terve Interspar-áruház építése Érden: a beruházásra szánt összeget nem árulták el, de azt igen, hogy saját pénztárcából kívánják fizetni. A hétvégén, az évforduló okán, Győrbe látogat a Spar-vezérkar, hogy a születésnapos Intersparban egyenként 30-30 ezer forintot adományozzon a nagyváros iskolái első osztályainak. Az ám, ne feledjük: az első Interspar-bolt 20. születésnapja alkalmából a vállalat rengeteg vevőcsalogató akciót talált ki.

