Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos megbeszéléseket vezet majd arról, hogy miként kezeljék jobban a radikalizálódást és találják meg a megfelelő büntető igazságszolgáltatási válaszokat erre a közös kihívásra. A politikus így nyilatkozott: „A radikalizálódás Európa-szerte egyre növekvő fenyegetés. Az online radikalizálódás és a külföldi harcosok problémája az utóbbi években tapasztalható új kihívások. Különösen aggályos a börtönökben zajló radikalizálódás. A tagállamok hozzáláttak kezdeményezések kidolgozásához e kihívást kezelendő, de még sok kérdés megválaszolatlan a legmegfelelőbb módokra. E tapasztalatok egyesítése segítheti a hatékony büntető igazságszolgáltatási válasz kialakítását. A Bizottság elkötelezett a tagállamok támogatása mellett, ennek megfelelően e területen kezdeményezéseket finanszíroz és a büntető igazságügyi rendszer szereplői számára képzésekről gondoskodik a radikalizálódott személyek kezelése végett.”
Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos a következőket nyilatkozta a konferencián: „A radikalizálódással szembeni közvetlen küzdelem kulcsfontosságú a terrorizmus elleni küzdelmünkben, amit az európai biztonsági stratégia is egyértelművé tett. A kihívás túlmutat a nemzeti határokon, és kollektív erőfeszítéseket követel a tagállamoktól a kormányzat különböző szintjein, ügynökségeken és ágazatokon is átnyúlóan. Ezért erősítjük meg a meglévő radikalizálódás-tudatossági hálózatunkat az Europolon belüli kiválósági központtal, hogy javítsuk a bevált módszerek és információk megosztását Európa-szerte több mint 2000 kulcsszakértő és gyakorló szakember között. Ez az oka annak is, hogy még az idén megnyitom az internet-fórumot az ágazat vezető szereplőinek részvételével, hogy megtegyük az online radikalizálódásra adott közös válaszlépéseinket. Európa – a társadalmaink, a kultúránk, az uniónk – nem engedheti meg magának, hogy ebben a küzdelemben alul maradjon.”
A miniszterek és a gyakorló szakemberek megbeszéléseiket a következő témakörökre összpontosítják:
- Hogyan kerülhető el a radikalizálódás a börtönökben és miként lehet a kockázatértékelést javítani – a büntetés-végrehajtási szervek vezetőségének képviselői és más szakértők megvitatják az eddig elfogadott lépéseiket, különösen az elítéltek elhelyezésével kapcsolatosan (a többi fogvatartottól elkülönítve vagy azokkal együtt), valamint arra nézve, hogy a börtönközösségben miként lehet a radikalizálódás jeleit észlelni;
- Új kihívások a bírák és ügyészek számára a nemzeti büntető igazságügyi rendszerekben a külföldi harcosjelöltekkel és a visszatérőkkel kapcsolatosan; például hogy a büntetőeljárás közben lehetségesek-e rehabilitációs programok.
A konferencia következtetéseit Jourová biztos és a luxemburgi elnökség a tagállamok kulcsfontoságú támogatásával együtt a Bel- és Igazságügyi Tanács decemberi ülésén terjeszti elő.
A szélsőségességre és radikalizálódásra adott válasznak a közös európai értékekre kell építenie, és a biztonsági fellépésekbe társadalmi dimenziót is integrálnia kell. Az antiszemitizmus és muszlimellenes gyűlölet elleni küzdelemnek szentelt, alapjogokról szóló éves kollokviumot követően a Bizottság konkrét fellépésekre tett javaslatot az EU, a nemzeti és helyi hatóságok, a civil társadalom, a média és a közösségi vezetők számára. Ezek az oktatási, megkülönböztetés elleni, vallás- és kultúraközi párbeszédtől a gyűlölet-bűncselekmény és gyűlöletbeszéd elleni intézkedésekig terjedtek.
X X X
Az Európai Bizottság évek óta tevékenykedik a radikalizálódás elleni küzdelemben, elsősorban a 2011-ben felállított radikalizálódás-tudatossági hálózat (RAN) segítségével. A RAN az Európa-szerte észlelhető radikalizálódás és erőszakos szélsőségesség megelőzésével foglalkozó szakértőket és gyakorló szakembereket összekötő esernyőszervezet. Célja a radikalizálódás és erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemben az ötlet-, tudás- és tapasztalatcsere.
Aprilisban a Bizottság ismertette az európai biztonsági stratégiát, amely jobb információcserét, elmélyültebb operatív együttműködést és kölcsönös bizalmat céloz, és az uniós szakpolitikák és eszközök teljes skálájára épít. A stratégia a terrorizmust, a szervezett és a kiberbűnözést egymással összekapcsolódó területekként emeli ki, és amely területeken az uniós fellépés tényleges változásokat hozhat. Hangsúlyozza továbbá a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni küzdelem büntető igazságügyi dimenziójának fontosságát.
A Bizottság öt prioritást határozott meg a stratégiában a terrorizmus elleni igazságügyi fellépés számára. E prioritások egyike a radikalizálódás hatékony visszaszorítását és a mérséklődést segítő programok kidolgozása a börtönökön belül és kívül egyaránt.
A Bel- és Igazságügyi Tanács által 2015. június 15–16-án az EU 2015–20 közötti időszakra szóló megújított belső biztonsági stratégiájáról elfogadott következtetések megerősítették a tagállamok elkötelezettségét a munka folytatására. E következtetések biztosítják a következő öt évre az együttműködés és együttes fellépés alapját. A fő cselekvési prioritások közé tartozik a radikalizálódás megelőzése a börtönökben, valamint a radikalizálódás hatékony visszaszorítását és a mérséklődést segítő programok kidolgozása.
További információ:
Radikalizálódás-tudatossági hálózat
