A Balatonon 31 viharjelző állomás és további tizenöt, veszélyre figyelmeztető mobil készülék, a Velencei-tavon3, aTisza-tavon5, aFertő hazai szakaszán egy viharjelző állomás gondoskodik az állampolgárok biztonságáról.

A Balatonnál és a Velencén a viharjelzések összesített fenntartási ideje a tavalyihoz mérten nem változott lényegesen. A Balaton nyugati medencéjében1967, aközépsőben1911, akeletiben1876, aVelencei-tónál1431, aTisza-tónál 1165 órán át volt érvényben valamilyen fokozatú viharjelzés. A fenntartási értékek a Balaton nyugati medencéjében, illetve a Tisza tónál 74–77 órával csökkentek, a keleti és a középső medencében pedig 25–26 órával emelkedtek. A kiadott első és másodfokú jelzések száma a Balatonnál 20-30-cal csökkent.

Országos Meteorológiai Szolgálat szerint az idei viharjelzési szezon időjárásának főbb jellemzői:

Az erős viharok az idén sem maradtak el; kilenc napon mértek 90 km/órát meghaladó szélsebességet a Balatonnál, ez két nappal több, mint tavaly. A kilencből négy áprilisban, kettő májusban, három júliusban fordult elő. A legerősebb vihar a szezon első hónapjában, áprilisban érkezett a tóhoz: 28-án egy gyors mozgású hidegfront átvonulását követően Balaton-szerte viharossá fokozódott a szél. A déli part mentén általában 95-100 km/ó, Balatonőszödnél 138 km/ó-t elérő maximális széllökések alakultak ki.

A nyári hónapok viharai közül a július 25-i volt a legerősebb. Akkor már a levegő labilis rétegződéséé és a zivataroké volt a fő szerep. Az országhatárt délnyugatról megközelítő, majd a Balatont is elérő zivatarvonal fokozatosan fölerősödött. Tihanytól nyugatra kettő, a keleti medencében három mérőállomás is jelzett 90 km/ó feletti széllökést. A legerősebb szelet a keleti medence közepén elhelyezkedő, cölöpre szerelt automata műszer mérte; 111 km/ó-t, és Siófokon is rövid ideig 103, Balatonaligán 99 km/ó sebességű széllökés alakult ki. A

havi átlagos szélsebességet tekintve egyébként az április és a szeptember lett a két legszelesebb hónap. A július, augusztus és az október az átlagosnál kevésbé szelesen alakult.

A viharjelzési idény első hat hónapját tekintve az átlaghőmérséklet a sokévi átlagnál magasabb volt. Keszthelyen 1,1, Siófokon2,2 Celsiusfokkal haladta meg a hat havi középhőmérséklet a sokévi átlagot. Ezen belül a nyár különösen forró volt. Az idén 38–40 olyan napot is megéltünk, amikor a maximum hőmérséklet elérte, vagy meghaladta a 30 fokot, és hat napon 35 fok felett alakultak a maximumok. Hasonlításképpen: a hőségnapok esetében az 1981–2010. évek átlaga Siófokon 17 nap, Keszthelyen 19 nap. Az év legmelegebb napja Keszthelyen augusztus 13. lett 37 fokkal, Siófokon július 23-a 36,1 fokkal.

A nyári hónapok átlaghőmérséklete Siófokon 23,3, Keszthelyen 21,6 fok volt, ami az adott település mérési sorozatában a 3., illetve a 4. legmagasabb érték az elmúlt csaknem hatvan évben. Nyáron a Balaton vize is számottevően felmelegedett. Júliusban három napon is meghaladta a vízhőmérsékleti maximum (1 mmélységben) a 30 fokot. Siófoknál a legmagasabbat 21-én jelezte az automata vízhőmérő: 30,5 fokot.

A csapadékviszonyokról elmondható, hogy a szezonon belüli eloszlása ismét szélsőségesen alakult. Április volt a legszárazabb hónap, amikor a havi csapadékösszeg Balaton szerte10 mmalatt maradt. Az októberben lehullott csapadékmennyiség pedig az ilyenkor szokásos háromszorosát is meghaladta, több helyen150 mmkörül alakult. A nyári hónapok közül június volt a legszárazabb hónap, ezt követi a július, amikor a havi csapadékösszeg általában csak a sokévi átlag 2/3-át érte el a Balaton térségében. Augusztusban pedig szárazság és nagy csapadékú időszak is volt. A hónap első két hetében szinte semmi csapadék sem esett, a harmadik hetében pedig lehullott a havinak több mint 90 százaléka. Ez általában 50–90 mm, de volt, ahol a 100 mm-t is meghaladó eső esett.

Augusztus 17-re például egy forró száraz periódus lezárásakor a nyugat, délnyugat felől érkező hűvösebb levegő hatására hazánk térségében ciklon fejlődött ki, amely csak lassan tudott elmozdulni, így csapadéksávjai tartósabban országunk fölött maradtak. Belőlük a Balatonnál is felhőszakadással kísért zivatarok fordultak elő, Balatonújlakon mérték a legtöbb csapadékot 24 óra alatt: 113,7 mm-t. Az első összesítések szerint a hét hónap csapadékösszege a rendelkezésre álló adatok alapján a Balatonnál közelítőleg 15%-kal haladta meg a sokéves átlagot.

A tavalyi csapadékos évhez képest a zivataros napok száma idén jóval kevesebb lett, a 2014. évinek általában csak fele, harmada. Siófokon például 2014-ben 47, 2015-ben 15 napon észleltek zivatart. A kiadott viharjelzések számának idei csökkenése is leginkább ennek köszönhető.

A Balatonra kiadott másodfokú viharjelzések fenntartási ideje is az előző évihez mérten kismértékű csökkenést mutat. Ezen belül a legnagyobb csökkenés a keleti medencében történt; 73 óra, a legkevésbé a nyugati medence változott: itt csak 10 óra volt a különbség. A Velencei-tónál 22 óra csökkenés mutatkozik. A fenntartási idők a teljes időszaknak a keleti medencében a 11,9, a középső medencében 12,9, a nyugati medencében 13,5, a Velencei-tónál a 6,1 százalékára terjedtek ki.

A Tisza-tónál a másodfokú viharjelzések fenntartási ideje a teljes időszak 6,5%-a volt, ami az előző évihez képest 59 óra emelkedést mutat.