Buchanan hozzáteszi, hogy a kormányfő ennek megfelelően cselekedett és épített kerítést. Az elemző ugyanakkor azt kérdi, miért ne menekülnének az emberek a zsarnokság, a terror, a szegénység és a háború elől? És mi állítaná meg őket? Ám ha nem tartóztatják fel az áradatot, elkerülhetetlenül megerősödnek a nacionalista rezsimek – a liberálisok és a baloldaliak rovására. Ugyanakkor, akik jönnek, azok más kultúrát képviselnek. Nem mindannyian olvadnak be, hanem inkább párhuzamos társadalmakat alkotnak.

Buchanan úgy látja, hogy a tömeges migráció által keltett veszélyek lassan létében fenyegetik Európát. A következtetése az, hogy egy szép napon elhangzik majd a felhívás, hogy vessenek véget az inváziónak – ha kell erővel, és hogy Európa az európaiaké!

A holland populisták vezére azt követeli, hogy az iszlám invázió megállítására zárják le a nemzeti határokat, úgy, ahogyan azt Orbán Viktor tette – tudósít a francia hírügynökség, az AFP. Geert Wilders, akinek szélsőséges pártja rakétaszerűen emelkedik a népszerűségi listán, két év múlva miniszterelnök akar lenni. Szerinte a javaslatában éppen a magyar példa nyomán nincs semmi különös, Hollandiának be kell csuknia a kaput a gazdasági bevándorlók előtt, de a menekültek előtt nem.

A felmérések azt mutatják, hogy a politikust egyenlő mértékben vetik meg és támogatják a hollandok, de a Szabadságpárt 38 helyet szerezne a 150 tagú parlamentben, ha ma tartanák a választásokat. A 17 milliós ország az év végére várhatóan 60 ezer embernek ad menedéket, hetente 1800-an érkeznek.

Az utóbbi napokban a király és több képviselő is nyugalomra szólított fel, mert huligánok felvonulásokat tartottak a menekültek elhelyezése ellen. Wilders viszont azt mondja, hogy a lakosság fél, más politikát akar, ám az elit nem hallgat a közvéleményre. Hozzátette: a földrésznek nem kellene megfizetnie Merkel ostobaságának az árát. 

A Wall Street Journal-nek írt vendégkommentárjában az athéni Kathimerini egyik újságírója azt veti az Európai Unió szemére, hogy az a gazdasági válsághoz hasonlóan kész a menekültügyben is magára hagyni a leggyengébb államokat, miközben működésképtelen a közösen kialakított rendszer. Egyes tagok már 3 éve javasolták, hogy zárják ki a schengeni rendszerből Görögországot, mivel az nem képes ellenőrizni a határait. Most szinte kivétel nélkül ugyanők – bár eredetileg kifogásolták a magyar eljárást – jelenleg azt fontolgatják, hogy ők is kerítést emelnek a probléma elhárítására.

Csakhogy a görögök nem tudnak falat húzni az Égei-tengeren, és lehetetlen helyzetbe kerülnek, mivel egyre több embert fogadnak, aki nem tud tovább menni az EU más tagállamába. Görögország valóban Európa gyenge láncszeme, de a kontinensnek átfogó megoldást kell találnia a közös gondokra, máskülönben veszélybe sodródik a szabad mozgás joga. A védekezést nem lehet a legsérülékenyebb tagokra áthárítani.

Magyarország kivételével a visegrádi államok elutasítják a brit kormányfőnek a felvetését, amely szerint az új uniós tagállamok polgárai munkavállalóként négy éven át nem kaphatnának szociális juttatásokat a szigetországban – írja a The Daily Telegraph. Cameronnak ez az egyik feltétele, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon. Lengyel, szlovák és cseh részről elfogadhatatlannak tartják a diszkriminációt, mivel az ellentétes a szövetségen belül az egyenlő elbánás, a szabad munkaerő-áramlás elvével. A V4-ek közül egyedül Magyarország nem foglalt állást nyíltan az ötlettel szemben. Magyar diplomáciai körökben a visszafogott reakciót azzal magyarázták, hogy igen szoros a kapcsolat Cameron és Orbán között, aki még kulcsfontosságú szövetséges lehet a tárgyalásokon…
 
Cameron egész csomagjával az a gond, hogy ha a politikus nem feszíti túl a húrt, azzal növeli a megállapodás esélyeit az uniós partnerekkel – írja a svájci Neue Zürcher Zeitung. Ám egyben nagyobb lesz a kockázat, hogy odahaza az euro-szkeptikus erők azt vetik a szemére, hogy az egész csupán értelmetlen színjáték, ami nem sokat ígérne a legkésőbb két év múlva esedékes népszavazáson.

Ha viszont a politikus túl sokat követel, az felveti az egyeztetések kudarcát, akkor pedig ígérete szerint a kilépést kellene javasolnia a briteknek. Ugyanakkor Brüsszelben pontosan tudják, hogy a kiválás példátlan csapás lenne, vagyis megvan a hajlandóság az engedményekre, ám ez nem mehet odáig, hogy Nagy-Britannia kivételezett státuszt kapjon.

Cameron kívánságai között különösen kényes a társadalmi juttatások korlátozása, amit az EU-ban a szabad mozgás gátjának tekintenek és ezen még sok minden állhat vagy bukhat…
 
Németország szigorítja az elbánást a szír menekültekkel szemben – olvasható a Süddeutsche Zeitungban. A belügyi tárca szóvivője megerősítette: Görögországot leszámítva, az összes származási állam, illetve uniós tag esetében alkalmazzák a dublini rendszert, azaz a szíreket is beleértve oda küldik vissza a menedékkérőket, ahol azok – október 21. után – először léptek az EU területére. A bevándorlási hatóság azonban minden egyes esetben ellenőrzi, hogy mekkora gyakorlati esélye van a visszatoloncolásnak…
 

A francia Le Monde közzéteszi az Európai Bizottság legújabb kvótaelképzelését, abban azonban nem szerepel Magyar-, Görög- és Olaszország, mert Brüsszel úgy ítéli meg, hogy a három ország már így is befogadóképessége határára jutott. És a terv éppen az, hogy könnyítsék a rájuk nehezedő terheket. A javaslat nem vonatkozik a britekre, írekre és a dánokra sem, mert ők előre közölték, hogy nem kívánnak részt vállalni a közösség bevándorlási politikájában, önkéntes alapon azonban van rá módjuk.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!

Nem gyarapítja a költségvetési hiányt a menekültek ellátása – írja a Haszon magazin hírlevele. Az uniós pénzügyminiszterek elfogadták azt a javaslatot, hogy meghatározott országoknál „rugalmasan kezeljék”, vagyis ne számítsák be a költségvetési hiányba a menekültek ellátására fordított összeget. Magyarország is élhet ezzel a lehetőséggel, amit Olaszországgal, Ausztriával, Görögországgal és Máltával közösen sikerült kipréselni az eleinte elutasító pénzügyminiszterekből. A magyar kormány a kerítés építésének költségeit is elszámolná, de a brüsszeli nyilatkozatok azt jelzik, hogy erre csak a menekültek közvetlen ellátására fordított összegeknél lesz lehetősége. Idén várhatóan 60 milliárd forintos lesz a számla, amire van fedezet, a jövő évi büdzsében viszont az általános tartalékból kell fizetni a kiadásokat, így a mostani döntés jótékony hatása 2016-ban lesz számszerűsíthető.