Október végén az állam eladta 5 százaléknyi OTP-részvénycsomagját, akkor nagyot esett a bankpapír árfolyama – – utalt rá a tárcavezető, de azt is hozzátette, hogy a befektetőknek nem kell attól tartaniuk, hogy az állam a MOL-ból és a Richterből is kiszáll.

Erre rímelt Fasimon Sándor, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója, aki azt mondta: társaságának példája azt mutatja, hogy egy multi cég is meg tudja teremteni nemzetközi székhelyét Magyarországon. Fontosnak tartotta azt is hozzátenni, hogy kiszámítható gazdasági környezet kell a beruházásokhoz, hiszen megtérülésük 8–10 évbe telik. Reméljük, hogy a bankadón kívül az energetikai szektort sújtó különadók is csökkenek majd, ez segíthet abban, hogy a MOL-csoporton belül Magyarországra szánt összegek is itthon, és ne külföldön landoljanak.

A konferencia alkalmából tartott pódiumbeszélgetésen szóba került a hazai cégek morálja. Keleti József, a Bisnode (Európa egyik vezető üzleti információszolgáltatójának) magyarországi ügyvezető igazgatója felidézte, hogy a cégek egy része már nem azért nem fizet, mert nem tudna fizetni, hanem hiányzik a szándéka is. Kétféle értékrend van jelen a hazai piacon: az egyiknél az a sikk, hogy miként tudják kijátszani a szabályokat. A másik az etikus magatartást tartja még mindig irányadónak. Ilyen különbségek már a közigazgatásban is megfigyelhetők.

László Csaba, egykori pénzügyminiszter, a KPMG könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó társaság egyik vezetője azt is károsnak tartja, hogy a cégek – gyakran a tulajdonosok is – csak három hónapra előre néznek, holott három-öt évre kellene előre gondolkodniuk.

A 2014–20 közötti EU-s pályázatok kilátásairól adott képet Madarász András, a GoodWill Consulting értékesítési igazgatója. Ebben az időszakban 12 ezer milliárd forint áll majd rendelkezésre, amelynek háromötödét gazdaságfejlesztésre, a többit pedig humán erőforrás-, infrastruktúra-fejlesztésre és az energiahatékonyság növelésére szánják. A legnagyobb összeg, 581 milliárd forint jut az innovációra, 513 milliárd kapacitásbővítésre, 146 milliárd informatikai fejlesztésekre és 103 milliárd energetikai célokra. A pályázatok jó részét a kis- és középvállalatoknak szánják.

A konferencián néhány sikeres cég is bemutatta fejlődési folyamatát, közöttük a szigetelési megoldásokkal foglalkozó Masterplast, amelyet ketten alapítottak 1997-ben, s mára már tőzsdén jegyzett társaság, amelynek 12 országban van leányvállalata. Tibor Dávid vezérigazgató egyetértett a megállapítással: nagyon erős a gazdaság fertőzöttsége. Nem véletlen, hogy csak 200-300 életképes magyar vállalkozás exportképes.