A lőfegyverekről ma elfogadott intézkedéscsomag tartalmazza a lőfegyverekről szóló irányelv felülvizsgálatát, a fegyverek beszerzése és tartása ellenőrzésének szigorítását; a végrehajtási rendeletet, amely közös minimumkövetelményeket állapít meg a lőfegyverek hatástalanítása kapcsán. A ma bemutatott javaslatok már az áprilisi európai biztonsági stratégia részei voltak, de a közeli múlt eseményeinek fényében előkészítésüket felgyorsították. A teljes angol nyelvű sajtóközlemény itt olvasható.
Az energiaunió a megvalósulás útján
Az energiaunióról szóló első helyzetjelentés nagy előrelépésről számol be az energiaunióra vonatkozó keretstratégia kilenc hónappal ezelőtti elfogadása óta. Ám sok még a tennivaló, és 2016 az energiaunió fontos állomásának ígérkezik.
Az energiaunióra vonatkozó keretstratégia (IP/15/4497) új lendületet adott a karbonszegény, biztonságos és versenyképes gazdaságra átállás folyamatának. A Bizottság vállalta, hogy évente jelentést terjeszt be az energiaunióról a fő kérdések ismertetése és a szakpolitikai vita irányítása céljából.
Az energiaunióról a ma közzétett első helyzetjelentés áttekinti a múlt kilenc hónapban elért haladást, meghatározza a 2016. évben előttünk álló fő feladatokat, és számos tagállami, regionális és európai szintű szakpolitikai következtetést tartalmaz. A teljes közlemény itt olvasható.
Az energiaunióról szóló helyzetjelentést tartalmazó közlemény és a 28 tagállam adatlapja megtekinthető a Bizottság honlapján
Egy év mérlege: energiaunió és éghajlat-politika
Tájékoztató az energiaunióról szóló helyzetjelentésről
Az Európai Bizottság a ma elfogadta a kulcsfontosságú energetikai infrastruktúra-kezdeményezés 195 pontból álló listáját, segítendő az európai energia- és éghajlat-politikai célok megvalósítását. A közös érdekű projektek az európai energiapiacok integrációja, valamint az energiaforrások és a szállítási útvonalak diverzifikációja révén lehetővé teszik az energiaunió fokozatos megvalósítását. Emellett hozzájárulnak egyes tagállamok energetikai elszigeteltségének felszámolásához. Ezen túlmenően az energiahálózatra csatlakoztatott megújuló energiaforrások arányát is növelik, így mérsékelve a szén-dioxid-kibocsátást.
A közös érdekű kezdeményezéseket gyorsított engedélyezési eljárások és az eddiginél kedvezőbb szabályozási feltételek segítik, közöttük jó néhány az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pénzügyi támogatásában is részesül; a transzeurópai energetikai infrastruktúra 2014–20 között 5,35 milliárd eurós költségvetéshez jut, ami segíti a közös érdekű projektek gyorsabb megvalósítását, és vonzóbbá teszi őket a beruházók számára. A teljes közlemény itt olvasható.
A közös érdekű projektek teljes listája kiemelt jelentőségű folyosókra bontva
