A magyar irodalom egyik legjobb német szakértője úgy látja, hogy a magyar demokrácia válsága leginkább a nyelvet érinti – olvasható a Neue Zürcher Zeitung svájci napilapban. Wilhelm Droste szerint ez azt jelenti, hogy az emberek megint nem mernek beszélni, mert félnek, hogy elvesztik az állásukat. Mintha Sztálin feltámadna, lehallgatná és megfélemlítené őket.

A Magyar Rádió Pagodája pl. egykor hangos viták színhelye volt, most suttogó a csönd, a baloldali és liberális szerkesztőket persze már rég elbocsátották. De ugyanilyen félénk a hangulat az egyetemeken, iskolákban, sőt az óvodákban és a kórházakban is. Hogy a nyelv a monológok eszköze lett, az persze nem meglepő egy olyan országban, amelyben Orbán Viktor a katasztrófákat nemzeti sikerként adja el, főleg ha azok külföldön történnek. Demagóg képességei kiemelkedőek, ezért nem látható uralma vége. Úgy vezeti a sziklák felé a magyar államot, mint egy kiránduló gőzhajó jókedvű kapitánya, aki a lelkes és naiv turisták tapsa közepett felhőtlen szórakozást, csodás kilátást és garantált örömöt ígér.

De nem csak a miniszterelnök monologizál, manapság minden magyar így tesz, sokan aktívan, a többség azonban passzívan. Az ellenzék is csak önmagával beszélget. Az eltelt 25 évben a hatalmon lévő mindenkori elitnek lett volna módja, hogy párbeszédet folytasson a társadalommal, ám csupán a saját meggazdagodására használta fel helyzetét és a közügyeket a maga vadászterületévé alakította át. A legtöbb botrány felderítetlen maradt.

Droste azonban azt tapasztalja, hogy az igazi költészet nyelve nem hazudik. Ezért nincs abban semmi különös, hogy nemrégiben az „Édes hazám” című verseskötet egyfajta politikai békeajánlatként nem csupán a kulturális életet rázta meg, hanem lehetővé tette, hogy egy pillanatra a lakosság széles rétegei is fellélegezzenek. Merthogy a hatalom nemcsak a gazdaságban folytat kisajátítási hadjáratot, hanem a nyelv területén is. Diktátor módjára egész szókincset száll meg, amire a legjobb példa a „nemzet” szó. Nálunk most már minden „nemzeti”, a dohánybolt, de még a sportújság is, ami amúgy a fasiszta időket idézi. De ugyanez érvényes arra is, hogy „magyar”, ami korábban az egység kifejezése volt, ma állásfoglalásra kényszerít. A „nemzet” pedig diktátori hatalmi vágyak fedőszavává korcsosult.

Egy kisebb szótárat lehetne összeállítani azokból a szavakból, amelyek elvesztették ártatlanságukat, vagy éppen afelé tartanak. Egyre többen éreznek idehaza honvágyat, mert nincsenek otthon a saját hazájukban, és ez azután külföldre űzi őket. 
Az Édes hazám-kötetben a magyar politika minden szárnya helyet kapott, csak az volt a feltétel, hogy legyen költői súlya. Ismeretes, hogy ez nem jellemző a fasisztákra és a terroristákra, ezért a könyv rég holtnak hitt teret nyitott, hogy keresse a megértést. Ám az ország addig nem boldogul, amíg a magyarok nem jönnek rá – mindenki személyesen -, hogy kettős a lelkük. Azaz:nem csupán ártatlan áldozatok a történelemben, hanem mészárosok és vágómarhák voltak egyidejűleg.

A The Economist azt kérdezi, hogy Párizs után fel kell-e húzni az összes felvonóhidat, és hozzáteszi, hogy a nyitott határok rendszere már eddig is nagy nyomás alatt állt, de most a merényletek Schengen végét hozhatják. A menekültáradat miatt Magyarország, Szlovénia, majd Németország és Ausztria is visszaállította a határellenőrzést. Ahogy vizsgálják, milyen útvonalon érkeztek a párizsi tettesek, várhatóan úgy derül ki Schengen újabb és újabb gyengesége.

Az uniós belügyminiszterek mai tanácskozásán Franciaország az ellenőrzések szigorítását sürgeti majd. Hollande kifejtette, hogy ő belülre nyitott Európát akar, nem pedig falakat és szögesdrótokat. Főként a Kelet viszont más véleményen van. Magyarország már kerítést épített Szerbia mentén, Orbán Viktor a migrációt tette felelőssé a párizsi tömeggyilkosságért. (Azt is mondta, hogy az megnövelte a nemi erőszakcselekmények számát és az európai kultúrát fenyegeti.)

Nyugaton a jobboldali populisták rájátszanak a közvélemény félelmére. Ám van válasz a rettegetésen és az undorodáson túl is. A német belügyminiszter sürgette, hogy ne kössék össze a terrortámadást és menekültvitával. De amíg nem védik meg a külső határokat, addig a szabad belső mozgás veszélyben van.

A menekültek áldozatok és nem elkövetők – állapítja meg a Süddeutsche Zeitung. Erre figyelmeztetett az osztrák kancellár Berlinben, hozzáfűzve, hogy éppen a párizsi terror után csakis az összefogás lehet a válasz, nem pedig az, hogy ki építi a legmagasabb kerítést és ki őrzi azt a legjobban. Faymann hangsúlyozta, hogy tévedés bízni az olyan egyszerű megoldásokban, mint amilyen a kiutasítás, a még több korlátozás. De az utóbbira irányuló felhívások egyben veszélyesek is.

Ha a menekülteket bűnözőknek kiáltják ki és gettóba zárják, az csak a szélsőségesek és az erőszakos bűncselekmények tetteseinek a kezére játszik, a kirekesztettek között gyorsan tudnak híveket toborozni. Vagyis közös fellépésre van szükség, együtt kell felvenni a harcot a demokrácia és a szabadság védelmében.

Már csak az a kérdés, hogyan lehet összhangba hozni az emberséget és a szükséges rendet. A bezárkózás semmiképpen sem mutat kiutat. Pontosan ezért határozta el szeptember elején az osztrák és a német vezetés, hogy megnyitja a magyar határt. Ha nem így tesznek – mutatott rá Faymann –, az humanitárius katasztrófához vezetett volna. Arra is kitért, hogy a magyar példa megmutatta: a műszaki akadály csak akkor hatékony, ha a határ teljes hosszában húzódik, már persze ha ezt egyáltalán értelmes működésnek lehet tekinteni. És ki kell mondani, hogy nincs esélyük azoknak az államoknak, amelyek falakban bíznak, nemzeti megoldást erőltetnek a szomszédokkal szemben. A megoldást csakis a közös menedékjog adhatja, kötelező kvótákkal.

Magyarország után Szlovéniában létesült Kelet-Európa 2. határkerítése, ám szakértők szerint hiba volt megépíteni, mert nem tartóztatja fel a menekülteket, csupán újabb viszályokhoz vezet a térség országai között – írja a Der Spiegel. A ljubljanai kormány mindenesetre cáfolja, hogy a horvát határ teljes lezárására készül. Egy zágrábi politológus úgy véli, a szögesdrót a nacionalizmus jelképe, egyben a kelet-európai kisállamiság nyomorának kifejeződése, amivel Bibó könyvére utal. Ugyanakkor a határon lévő sátortáborban megfelelő az ellátás és a bánásmód, a szlovénok el akarják kerülni a néhány héttel ezelőtti magyarországi káoszt idéző állapotokat. A betegeket részben magyar önkéntes orvosok látják el, akiknek a magyar Caritas fizeti a szállást és az étkezést. Egyikük, Debreczeni Katalin elmondta: a páciensek többsége gyerek, aki megfázással, influenzával vagy hasmenéssel küszködik, de télen még rosszabbra kell felkészülni. Egy szakember úgy ítéli meg, a kerítések helyett amilyen gyorsan csak lehet, új fogadótáborokat kellene kialakítani a Nyugat-Balkán országaiban.

Brüsszel nagy csapást mért a paksi bővítés tervére, amikor azt közölte, hogy Budapest jogsértő módon ítélte oda a megbízás legfőbb részeit az orosz állami atomtársaságnak – olvasható a Financial Times-ban. A Bizottság kifogásai politikailag érzékenyek, mert a legkomolyabb próbálkozást érintik Orbán Viktor részéről, hogy szorosabbra fonja a kapcsolatokat Moszkvával. Az EU – ezzel éppen ellentétesen – azon van, hogy gyengítse a tagállamok függését az orosz energiától. Uniós tisztségviselők leginkább azt nehezményezik, hogy a kormányfő átlátható versenytárgyalás nélkül csapott bele Putyin tenyerébe. A most indult kötelezettségszegési eljárás súlyos pénzbüntetéssel zárulhat, ami azonban idáig ritkán fordult elő. Magyar részről arra hivatkoznak, hogy garanciákat kaptak Barrosótól, mármint hogy Brüsszel nem emel akadályt a két reaktor megépítésének útjába. Ezt alátámasztja az akkori bizottsági elnök által küldött levél, ám a lap megerősíti az értesülést, amely szerint az üzenetben az is benne van, hogy vizsgálni kell a megállapodást a közbeszerzés és a tiltott állami támogatás szemszögéből is.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!