Merkel pedig azt hangoztatta, hogy a polgároknak tudniuk kell: a nyugati társadalmakat a felebaráti szeretet, a könyörület élteti. Egyébként a németek igen visszafogottak az esetleges katonai beavatkozás ügyében, amit az magyaráz, hogy egyfelől a német közvélemény igen elutasító az ilyen akciókkal szemben, másfelől pedig Berlin úgy látja, hogy csakis fegyveres erővel egyetlen viszályt sem lehet megoldani.


A Frankfurter Allgemeine Zeitungban olvasható: Mivel napjainkban igen sok szó esik a határokról, a lap tudósítója ellátogatott az osztrák–magyar határra, ahol jelenleg bunkerestül szabadtéri múzeumként szolgál az egykori határerőd egyik eleme. A Bruckneudorf közelében lévő vonalnak a Varsói Szerződés erőit kellett volna feltartóztatnia, ha azok háború esetén Ausztriára támadnak. Ezt szolgálta, hogy annak idején akár 12 ezer aknát telepítenek, de voltak beton páncélos akadályok, továbbá még ma is megvan egy V-alakú, öt méter mély, két méter széles árok. Az erődítménybe két lövegtornyot is beépítettek, hogy azok lőni tudják a Bécs felé vezető 10-es utat, amelybe egyébként acéloszlopokat is beépítettek. Az egész rendszer 140 különféle építményből állt, a Duna és Bécsújhely között húzódott, és 1964-re készült el.

Egyfajta válasz volt arra, hogy a szovjet csapatok 1956-ban megszállták Magyarországot, de a munkálatokhoz hasznosították a Hitler-féle „keleti fal” bizonyos elemeit is. Ám mára már nem sok maradt meg belőle, mert 1999-ben az akadályrendszert szinte teljes hosszában letarolták és a bunkereket betemették. A bruckneudorfi látványosságot évente nagyjából ötezer érdeklődő keresi fel. Fenntartói azt mondják, ha komolyra fordult volna a dolog, az erőd maximum egy napig tartott volna ki, de inkább csak 4 óráig.
Azért volt rá mégis szükség, hogy Ausztria bizonyíthassa: az Anschlusstól eltérően ezúttal védekezett. Különben amikor a rendszerváltás után magyar katonák ellátogattak a helyszínre, parancsnokuk meg volt döbbenve, milyen masszív a létesítmény. A magyar háborús tervekben ugyanis csak jobb kulisszaként szerepeltek az osztrák állások.

Több mint hatezer, történelmi értékű irat került elő a falból egy budapesti lakásban, a Parlament közvetlen közelében – adja tudtul a The Guardian is. A dokumentumok a holokauszt idejéből származnak, és egy falüregben bújtak meg, amelyre a felújítás során, a repedések miatt figyeltek fel. Az 1944. májusi összeírás anyagáról van szó, tehát amikor listába vették a főváros zsidó lakóit, ami már a deportálást készítette elő. A jó 60 kilónyi iratot most a Fővárosi Levéltárban restaurálják, illetve dolgozzák fel, mivel az segít tisztázni, hogy mi történt Budapesten a vészkorszakban, a háború végén. A cenzussal azt akarták állapítani, hogy mely épületekben lehet elhelyezni a zsidókat, mielőtt a gettóba szállítják őket. Ezek voltak a csillagos házak, amelyeknél – a lelet alapján most már tudható – általában az volt a kiválasztás alapja, hogy ott elég sok zsidó élt-e. Az érintettek egyébként tisztességesen kitöltötték a kérdőívet, mert nem voltak hajlandó belegondolni, hogy mi lehet a célja.

