A versenypolitikáért felelős uniós biztos, Margrethe Vestager a következőket nyilatkozta: „Tekintettel a paksi projekt nagyságára és fontosságára, a Bizottságnak körültekintően értékelnie kell, hogy a magyar beruházást ténylegesen piaci feltételek mellett valósítják-e meg, vagy az állami támogatást tartalmaz. Ennek megállapítása összetett elemzést követel. Fontos, hogy az érdekelt felek is benyújthassák észrevételeiket.”

Az EU-Szerződés értelmében a tagállamok szabadon dönthetnek energiaszerkezetükről. A Bizottság feladata annak szavatolása, hogy amikor közpénzeket használnak fel vállalkozások támogatásához, ez az egységes piacon belüli verseny fenntartására hivatott uniós állami támogatási szabályokkal összhangban történjék.

Az idén májusban a magyar hatóságok bejelentették a paksi atomerőmű területén létesítendő két új atomreaktor építésére irányuló tervezett beruházást. Ebben a szakaszban a Bizottságnak kétségei vetődtek fel afelől, hogy a szóban forgó beruházás csakugyan piaci feltételek mellett történik, mint ahogyan azt Magyarország állítja. Ezért a Bizottság részletesen értékelni fogja a két reaktor építésére, üzemeltetésére és leszerelésére vonatkozó üzleti esettanulmányt az elfogadott ügyleti feltételek alapján, valamint az uniós energiapiac előrejelzéseinek figyelembevételével.

Ha az értékelés azt mutatja, hogy a beruházás állami támogatást tartalmaz, a Bizottságnak azt kell biztosítania, hogy a projekt nem eredményez versenytorzulást a magyar energiapiacon vagy más indokolatlan torzulást az egységes piacon. Ahhoz, hogy egy támogatási intézkedés az uniós szabályokkal összeegyeztethetőnek minősüljön, az is szükséges, hogy az adott intézkedés a kitűzött céllal arányos legyen, és egy tényleges piaci hiányosság orvosolására irányuljon.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy olyan feltételek állnak fel, amelyek mellett a piaci erők önmagukban, állami támogatás nélkül nem képesek az adott projekt megvalósítására. Végül a magyar beruházásnak megfelelő ellentételezéssel kell járnia.

A részletes vizsgálat elindításával az érdekelt harmadik felek lehetőséget kapnak az intézkedéssel kapcsolatos észrevételeik kifejtésére. A vizsgálat mindamellett nem befolyásolja az eljárás kimenetelét.

A vállalkozások javára nyújtott állami beavatkozás az uniós szabályok értelmében állami támogatástól mentesnek tekinthető, ha azt olyan feltételekkel hajtják végre, amelyeket egy magánszereplő piaci feltételek mellett elfogadott volna (a piaci magánbefektető elve). Ha ez az elv sérül, az állami beavatkozás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke értelmében állami támogatást tartalmaz, mivel az olyan gazdasági előnyöket biztosít a támogatás kedvezményezettjének, amelyeket a versenytársaik nem élveznek. A Bizottság ezután értékeli, hogy az ilyen támogatás összeegyeztethető-e a közös uniós szabályokkal, amelyek egyes támogatási kategóriákat lehetővé tesznek.

A fentiektől függetlenül a Bizottság a múlt héten úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást kezd Magyarországgal szemben a Paks II. atomerőmű-projekttel kapcsolatosan, mivel kétségei vannak a beruházásnak az uniós közbeszerzési szabályokkal való összeegyeztetőségét illetően. A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre a Bizottság érveinek megválaszolására.

A bizalmas adatokkal kapcsolatos kérdések rendezése után a határozat betekinthető változatát a Bizottság SA.38454 ügyszám alatt teszi majd közzé az állami támogatásoknak a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján található nyilvántartásában (State Aid Register). Az interneten és a Hivatalos Lapban az állami támogatásokkal kapcsolatban közzétett legfrissebb határozatok jegyzéke megtalálható a State Aid Weekly e-News internetes hírlevélben.

 

Magyarok–Paks II: 2–0 / Újabb vereség Brüsszelben

(Greenpeace, 2015. november 23., 14:45) Ma az Európai Bizottság részletes vizsgálatot indított a Paksra tervezett két új reaktor építéséhez nyújtott állami támogatás ügyében. A vizsgálatot a Greenpeace kezdeményezte még 2014 áprilisában. [1] A döntés egyértelmű vereség a magyar kormánynak, amely eddig váltig állította, hogy Paks II finanszírozása nem tartalmaz állami támogatást. Miután egy hét alatt az EU két eljárást is kezdett Paks II ügyében, a Greenpeace azt várja a magyar kormánytól, hogy a további károk elkerülése végett azonnal állítsa le az atomerőmű-bővítést.

A Greenpeace 2014 áprilisában levélben hívta fel az Európai Bizottság figyelmét, hogy a paksi atomerőmű bővítése ellentmond a közbeszerzésre, az állami finanszírozásra és az energiapiacra vonatkozó uniós jogszabályoknak. A Bizottság mai döntése azt jelenti, hogy nem értenek egyet a magyar kormánnyal, aki 2015 májusban annak megállapítását kérte a Bizottságtól, hogy a projekt állami támogatás nélkül is megtérül. [2] A magyar kormány számítása tehát nem vált be, a részletes vizsgálatot azért indította a Bizottság, mivel „kétségei merültek fel afelől, hogy a szóban forgó beruházás csakugyan piaci feltételek mellett történik, mint ahogyan azt Magyarország állítja.”

Az újabb brüsszeli vereség ismét bizonyíték arra, hogy a paksi beruházást rosszul, az uniós jogszabályok figyelmen kívül hagyásával készítették elő, és kezdtek bele a megvalósításába. A Greenpeace szerint félő, hogy a projekt folytatásával további súlyos károkat idézne elő a kormány. Ezért elvárja, ezek elkerülése érdekében a kormány azonnal állítsa le az atomerőmű-bővítést, és hozza nyilvánosságra a beruházás részleteit…

A Greenpeace szerint az atomerőmű-bővítés leállítása nagy lehetőség ledhetne Magyarország számára, hogy elinduljon a decentralizált és versenyképes megújuló energiákon alapuló jövő felé.

Jegyzetek:

[1] http://www.greenpeace.org/eu-unit/en/Publications/2014/Paks-nuclear-project-complaint/

[2] http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-6140_hu.htm

 

A Greenpeace eddigi sajtóközleményei a témában: