Az osztrák kormányfőt felháborította a kemény rendőri bánásmód, gusztustalannak tartotta, hogy egy alkalommal megtévesztették ezeket az embereket és a határ helyett egy táborba vitték őket. A magyar vezető tiltakozott, mivel Faymann Hitlerhez hasonlította. Majd amikor a menekültek megbénították a forgalmat az M1-en, Orbán többször is felhívta osztrák kollégáját, de az nem akart beszélni vele. Erre válaszul a magyar miniszterelnök azt mondta közvetlen munkatársainak, hogy ha Ausztriának kellenek a menekültek, akkor megkaphatja őket, és elrendelte, hogy mindenkit busszal szállítsanak Hegyeshalomba. A magyar külügyminiszter még aznap, egy uniós tanácskozáson közölte a döntést az osztrák diplomácia első emberével, ám Ausztria nem volt felkészülve a hatalmas áradatra és Németországtól kért segítséget.

Merkel és Faymann arra a következtetésre jutott, hogy ekkora tömeget csakis erővel lehetne feltartóztatni, ha viszont nem csinálnak semmit, akkor az valószínűleg emberéleteket követel az autópályán. A döntés azután megdöbbentette a bajor kormányfőt, aki Orbánnal együtt Merkel leghangosabb ellenfele lett a kérdésben. A magyar politikus morális imperializmussal vádolta meg Németországot. Azt hangoztatta, hogy a németek azt gondolják, ők Európában az amerikaiak.

Miközben Münchenben önkéntesek ajándékokkal fogadták a menekülteket, Orbán telefonon azt közölte a német kancellárral, hogy az aláássa a küzdelmet az illegális bevándorlókkal szemben és a földrészre csábítja a migránsokat. Ostorozta azokat az osztrákokat, akik magán alapon autójukkal szíreket vittek Ausztriába. Azt kérdezte a német politikustól: Jogilag ez embercsempészetnek számít, ezt akarja Merkel? Majd bejelentette, hogy kerítést épít a déli határon. Hozzátette, hogy ha mindenki követi a példát, akkor véget ér a válság. Ez a magyar megoldás, mi több, az egyetlen megoldás.

A német vezető úgy válaszolt, hogy ha Európa falat szeretne, akkor annak magasnak kell lennie és erővel kell megvédeni a civilek ellen. Továbbá hogy Görögország aligha tudja lezárni az Égei-tengert. Mint mondta, lehet, hogy a kerítés beválik Magyarország számára, de ő az egész földrész számára keresi a megoldást.

Amikor Berlin nyomására a Bizottság nyilvánosságra hozta a 160 ezres kvóta tervét, a magyarok és más kelet-európai államok tiltakoztak, mondván, hogy a romákat sem tudták évszázadokon át integrálni, a muzulmánok beilleszkedése pedig ugyanilyen kemény dió lenne. Az EU azonban csak még jobban feldühítette a keleti tagokat, amikor a döntést az állam- és kormányfők helyett a belügyminiszterekre ruházta át, mert ők többségi határozatot hozhattak, náluk nem szükséges a teljes egyetértés. A keleti szövetségesek továbbra is vonakodnak befogadni a menekülteket, bár kötelességük lenne.

Orbán azzal vádolja Németországot, hogy az a nyitott ajtó keresztül terroristákat ereszt be. Merkelre odahaza is erősödik a nyomás, még saját pártján belül is. A menekültbarát irányvonallal szembeni ellenállás az eddigi legnagyobb kihívást jelenti mind a kancellár, mind a németek európai vezető szerepe szemszögéből.

A Reuters hírügynökség Magyarország legújabb exportcikkeként számol be a márianosztrai börtönben készülő pengés drótról. A legújabb felvevő piac Macedónia, ahol sok ezer menekültet szándékoznak feltartóztatni a rabok által gyártott tekercsekkel. Szlovéniába is visznek belőle, hogy elrettentsék és ellenőrizzék a háború és az éhség elől menekülő embereket. Bakondi György arról beszélt a helyszínen, hogy Magyarországnak kezdetben importálnia kellett a határzár lényegi kellékét, de ma már annyit termel, hogy szükség esetén képes lezárni a román határt is. Sőt, tud adni belőle más európai államoknak is.  

Magyarország iparkodik, amikor a sztálini idők feldolgozásáról van szó, jövőre pl. szobrot akarnak állítani a szovjet megszállás áldozatainak tiszteletére, ám nagy vonakodást tapasztalni olyan személyiségek esetében, akik együttműködtek a hitleri Németországgal, és támogatták annak antiszemita politikáját – írja a francia Le Monde.

Így Székesfehérváron, Orbán Viktor szülővárosában emlékművet készülnek emelni Hóman Bálintnak, aki elsősorban azzal írta be magát a történelembe, hogy értelmiségiként kiállt a zsidók üldözése mellett, beleértve a deportálásokat. Majd Szálasi alatt is képviselő maradt. Rehabilitálása március óta több lépcsőben történt, és bár egy-két kormánytag – egyéni alapon – tiltakozott a szobor ellen, de az avatás jelen állás szerint meglesz a hónap végén. A gesztus megtorpedózza a kormány erőfeszítéseit, hogy elismerje az állam aktív szerepét a népirtás elősegítésében. A Hóman-szobor nem enyhít a jelenlegi légkörön és nem is javít a Magyarországról alkotott képen.