Novemberben sikeresen befejeződött az „Ér- és nyirokhálózatok interdiszciplináris vizsgálata mezoteliómában” című, nemzetközi együttműködéssel megvalósuló alapkutatási munka (KTIA_AIK_12-1-2013-0041), amelynek célja egy rendkívül rosszindulatú, jelenleg gyógyíthatatlan daganattípus, a mellkasi mezotelióma kialakulásának és súlyosbodásának megértése volt. Az ELTE kutatócsoportját Czirok András egyetemi docens, az Országos Onkológiai Intézetét Tóvári József osztályvezető, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet kutatóit Döme Balázs főorvos vezette.
A több mint 170 millió forintból megvalósuló program révén a kutatók olyan jelzőmolekulákat azonosítottak, melyek a tumor és a környező vérerek közti kommunikációért felelősek, illetve sejttenyészetben végzett kísérletek és számítógépes szimulációk segítségével javasoltak egy egyedülálló, sejtösszehúzódáson alapuló mechanizmust, amely segít megérteni a mezoteliómákra jellemző, a mellhártyák felszínén kialakuló daganatos „csomók” kialakulását. Az utóbbi megfigyelés – ha további kísérletek is megerősítik – új daganatellenes kezelések lehetőségét is kínálja.
A kutatók egy új, célzott daganatellenes hatóanyag mezoteliómasejtek mozgását és osztódását befolyásoló hatását, illetve annak molekuláris hátterét is feltérképezték. A konzorcium a keringésben (fibrinogén, fibulin-3, activin-A), illetve szöveti szinten (Ki-67) mérhető biomarkereket azonosított, melyek segíthetnek a mezoteliómában szenvedő betegek prognózisának és ideális kezelési stratégiájának meghatározásában.
A hazai kutatók nemzetközi partnerintézményekkel együttműködésben tett kiemelkedően fontos eredménye volt továbbá egy új tumor-szuppresszor gén, az ún. integrin-alfa7 azonosítása mezoteliómában, illetve a fibroblaszt növekedési faktor, mint terápiás célpont leírása e rendkívül rosszindulatú daganattípusban. A vizsgálók fenti eredményeiket a szakma legrangosabb nemzetközi tudományos folyóirataiban (Br J Cancer, J Pathology, Scientific Reports) publikálták.
A támogatás eredményeként bővült a három intézmény kutatási infrastruktúrája is: az ELTE Biológiai Fizika Tanszék automatizált mikroszkópos laboratóriuma, az Onkológiai Intézet kisállat-vizsgálati lehetőségei, valamint a Korányi Intézet kísérletes daganatkutatási potenciálja. A támogatás a három intézményben összesen hét fiatal kutatói állást hozott létre és hat fiatal doktorandusz kutató pályakezdését támogatta, hét fiatal kutató a PhD, egy résztvevő pedig az MTA doktora címet szerezte meg a pályázat segítségével.
A konzorcium kutatói a munkájukkal összefüggő hazai és nemzetközi pályázatokatt nyújtottak be.
