Az EU a magyar fejlemények miatt alakította ki a jogállamiság megfigyelésére szolgáló mechanizmust, hogy ne kelljen azonnal a „nukleáris opcióhoz”, azaz a szavazati jog felfüggesztéséhez folyamodnia, ha valahol módszeresen fenyegetik a jogállamiságot.

Mindenesetre egy uniós illetékes azt közölte, hogy a reflektort folyamatosan rajta tartják Varsón. Ellenben cáfolta a Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülését, amely szerint máris megindítják a vizsgálatot.

Egy német szóvivő szintén jelezte, hogy nem fontolgatnak szankciókat, bár a hét végén az uniópártok frakcióvezetője még arról beszélt, hogy nem szabad visszariadni a megtorló lépésekről, ha a lengyeleknél az európai értékek kerülnek veszélybe. Egy EU diplomata ugyanakkor azt fejtegette, hogy a lengyel kormány nem tart semmiféle jogi akciótól, mert Lengyelország fontosabb, mint Magyarország. Meg azért sem, mert ha bevetik a szavazati jog megvonását, akkor utána hasonló esetekben már nem lesz mivel nyomást gyakorolni. Arról nem beszélve, hogy visszafelé sülhet el bármiféle brüsszeli akció, mert csak az Európa-ellenes erőket tüzelné a földrész középső részén, a lengyelekben pedig erősítené az ostromlott vár-érzetét. 

Az unió igyekszik csillapítani a feszültséget Lengyelországgal, egyelőre nem tervez akciót, bár vannak, akik vizsgálat megindítására szólítanak fel, miután egyesek attól tartanak, hogy az új varsói vezetés szigorúbb ellenőrzés alá vonja a médiát és az igazságszolgáltatást – írja a Wall Street Journal. A Bizottság holnap csupán azt nézi meg, hogy milyen szankciók lehetségesek, de konkrét lépésekről nincs szó – közölték jól értesült források. Ám már az eddigi reakciók is éles visszhangot váltottak ki az új kormány részéről. Orbán Viktor pedig jelezte, hogy megvétóz minden lengyelellenes döntést.

EU-illetékesek ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy a szövetségnek egy sor kérdésben szüksége van Kaczynskiék támogatására, ideértve a bevándorlást és a brit tagsági feltételek újratárgyalását. Közben Viviane Reding, a korábbi igazságügyi biztos, aki hasonló ügyekben többször is összecsapott Magyarországgal, elismerte, hogy a civil társadalom és nyilvános nyomásgyakorlás nélkül Brüsszel lehetőségei korlátozottak. 

A Frankfurter Rundschau kommentárja felturbózott Orbánnak nevezi Kaczynskit. Mindketten a radikális, illiberális nacionalizmust erőltetik, miközben az unió joggal figyeli aggodalommal a lengyel–magyar koalíciót. A Jog és Igazságosság elnöke minden kétséget eloszlatott hatalmát illetően, amikor a múlt héten zárt ajtók mögött, az elnök és a kormányfő nélkül tárgyalt a magyar vezetővel a stratégiai szövetségről. Úgy tűnik föl, hogy a politikus az ellenzéki években alaposan tanulmányozta példaképe, Orbán Viktor forgatókönyvét. Nacionalizmusuk a politikai katolicizmusból és a két világháború közti jobboldali pártok hagyományaiból táplálkozik. Ha valaki támadja őket, akkor sértetten reagálnak és védekezésül hamar áldozati, illetve összeesküvési mechanizmust alakítanak ki.

De vannak különbségek is közöttük: furán hangozhat, de Orbán nem ideológus. Liberálisként indult, majd tisztán populista megfontolásokból átnyergelt a jobboldali-konzervatív oldalra. Egyszerűen ügyesen lovagolja meg a lakosság alaphangulatát. Csak beszél a történelmi küldetésről, Kaczynski viszont meg van arról győződve. Ezáltal azonban még veszélyesebb, mint a szövetségese. De ez vonatkozik arra is, hogy Lengyelország sokkal befolyásosabb, mint Magyarország. Ugyanakkor Orbán ügyesebb volt a tekintetben is, hogy fontosabb partnereket tud felmutatni Strasbourgban, mint a Jog és Igazságosság. És az Európai Néppárt számára a magyar voksok idáig látni valóan fontosabbak voltak, mint a magyar demokrácia, amit a kormányfő ki is használt. Csak kozmetikai változtatásokat hajtott végre antiliberális irányvonalán.  

Paul Lendvai „Európa szétesése” címmel azt állapítja meg, hogy sajnos, egyre többen akarnak kevesebb Európát, nemzeti bezárkózást – olvasható a Der Standardban. Brüsszel tavaly szerencsétlenül téblábolt, hogy választ adjon a menekültkatasztrófa korszakos kihívására, ám ez az utolsó szakasz kezdetét jelezheti a megosztott és ezért megbénult EU számára.

Vonatkozik ez a mélyen gyökerező kelet–nyugati ellentétekre, de a német–francia viszonyra is. Ijesztő, milyen egybehangzó az unió ellenes jobb- és baloldali bírálat. Mindkettő azt veti az elit és a tőke szemére, hogy megsértette a nemzeti büszkeséget, amikor a népakarat ellenére nemzetközi építményt akart létrehozni. Mindegy, hogy ez ügyben Orbán Viktort vagy a baloldali Robert Ficót, esetleg a francia jobboldali radikálisokat hallgatjuk-e. A kulcskérdés a közép-európaiak számára az, hogy olyan, határok nélküli kontinenst akarsz-e, amely elkötelezett a szolidáris együttműködés és a szabad világkereskedelem iránt, vagy olyat, amelyet a hátrafelé forduló, protekcionista államok uralnak, nem ritkán tekintélyelvű, illiberális kormányokkal az élen. Merkel kivételével sajnálatos módon hiányoznak a karakteres vezetők, akik még meg tudnák menteni Európát.

Az illetékes uniós biztos megerősítette, hogy lassítani kell a menekültek beáramlását, és hogy az európai szolidaritás forog kockán – olvasható a Washington Postban. Avramopulosz ugyanakkor elismerte, hogy a kvótaprogram idáig kiábrándítóan halad. Azokat az országokat okolta ezért, amelyek nem hajlandók befogadni migránsokat. Ez a magyar és a szlovák kormány részéről odáig terjed, hogy a két ország az Európai Bírósághoz fordult. Avramopulosz ugyanakkor úgy értékelte, hogy az áttelepítés közvetlen kihívás az idegengyűlölet és a populizmus ellen, miután mindkettő terjed a földrészen és aláássa az európai tervet. A meccsben azonban a jelek szerint egyelőre a populizmus áll nyerésre, mivel a tagállamok más döntések mögé sem állnak be. De a kvótával még az is a baj, hogy a maguk a menekültek sem támogatják. A luxemburgi miniszterelnök ugyanakkor azt mondja, hogy csakis egységes európai megközelítéssel lehet hatékonyan orvosolni a válságot. Ha viszont az országok nem teljesítik tavaly tett ígéretüket, akkor tavasszal újraindul az áradat és a következmények az EU közös kudarcát jelentik majd.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!