Az illiberális demokráciák veszélyes úton haladnak, mert nemcsak a liberalizmust, hanem magát a demokráciát veszélyeztetik. Erre figyelmeztet a témakör egyik szakértője, Jan-Werner Müller a The Japan Times véleményrovatában. A Princeton-i Egyetem politológia-professzora szerint a rendszerváltás után gyorsan kiderült: a demokrácia kevés a kisebbségek és az alapvető jogok védelméhez, meg kell erősíteni a liberalizmust. Ez utóbbi fogalmat Orbán és a török Erdogan arra használta fel, hogy a többségi demokrácia más formája mellett érveljen. A magyar vezető jó másfél éve hirdette meg az illiberális államot, nemrégiben pedig bejelentette a „liberális blabla” korszakának végét, és azt jósolta, hogy Európa az ő „keresztény és nemzeti” vonalára áll majd rá. Ám az nem járja, hogy megpróbálja szűkíteni a szólás- és gyülekezési szabadságot, a média sokszínűségét, vagy a kisebbségek védelmét, mert mindez már a demokrácia alapjait érinti.

Egy választás még akkor is lehet antidemokratikus, ha az uralmon lévő párt nem hamisítja meg az eredményeket. Ha az ellenzéki pártok nem tudják eljuttatni érveiket a szavazókhoz, ha az újságírók nem mernek beszámolni a kormány kudarcairól, az már elegendő a választás eredményének befolyásolására.

Az, hogy Európában tekintélyelvű politikusok napjainkban szabad és tisztességes választások útján jutottak kormányra, még nem hatalmazza fel őket arra, hogy a saját érdekükben teljesen átalakítsák az egész politikai rendszert. Ezért nem illiberálisnak kell minősíteni őket, hanem annak, amik: nem demokratikusnak.

A menekültválság nagy lehetőség az olyan, korlátok nélküli, tekintélyelvű kormányfők számára, mint Orbán Viktor, úgy állíthatja be magát, hogy ő az európai ellencsászár – írja a Die Welt. Putyin iránt érzett rokonszenvét a térségből nem osztják ugyan sem a lengyelek, sem a szlovénok, ám mégis van egy közös gondjuk. Ezek az országok egyszerűen továbbpasszolták az érkező tömegeket, és most meg vannak győződve arról, hogy Németország korlátozni fogja a bevándorlást.

A Balkánon mindenütt megerősítik a határok ellenőrzését, kerítéseket húznak. Kelet-Európában jól összehangoltan leváltak a döntésképtelen unióról és belefogtak a saját, adagolt bezárkózási politikájukba. Egyre több a támogatója Orbánnak, aki már korán keresztény-nacionalista felhanggal toborzott a menekültek elhárítására.

Ott azonban még nem tartunk, hogy a kontinens keleti fele távol sodródjék a liberális Nyugattól. Előbb ki kell találni, hogy mi legyen, ha a németek egyszer csak azt mondják, hogy elég, és a Balkánon feltorlódik a visszafordított, esélytelen tömeg. Német szakértők szerint a következmény pánik lenne. Még inkább romlanék a humanitárius helyzet az érintett államokban, és az sem kizárt, hogy az elkeseredett emberek megostromolnák a határokat.

A tudósító elment a magyar–szerb határra is, ahol a rettenetes hidegben szögesdrót húzódik, ameddig csak a szem ellát. Csak időnként bukkan fel egy-egy magyar őrjárat, menekültek nem merészkednek arrafelé. Hiszen akit elkapnak, az automatikusan börtönben találja magát. Naponta nagyjából tízen mégis bejutnak illegálisan. Mindenesetre úgy tűnik föl, hogy a kerítés átmenetileg megoldotta Magyarországon a válságot. Durva, kíméletlen magatartás, semmiféle érzelgősség vagy szolidaritás, csakis nemzeti érdekek.

Orbán népszerűségi indexe tanúsítja, hogy a választók ezt becsülik. Úgy érezhető, hogy egész Európában nyerésre áll. Az új osztrák határvédelmi intézkedéseket a magyar politikus az ésszerűség győzelmeként ünnepli. Kelet-Európa azt javasolja, hogy a görögöket rekesszék ki Schengenből, Macedóniát viszont építsék ki erőddé. A magyar rendőrök macedón földön segítenek a250 kilométerhosszú határzár felállításában is. Szkopje nyilvánvalóan Magyarországról vett példát.

A német közszolgálati televízió, a Das Erste úgy értékeli az alaptörvény tervezett, immár 6. módosítását, hogy Orbán Viktor a menekültválság révén teljesen be akarja zárni a határokat. A politikus tudatosan a félelem gerjesztésére használja a menekülteket, még akkor is, ha azok egyáltalán nem jönnek az országba. Ki meg hamarosan úgy sem mehet senki. Az elképzelés ugyanis az, hogy terrorista fenyegetés esetén a kormány rendeleti úton törvényeket, mindenek előtt polgárjogokat helyezhet hatályon kívül, az első menetben 60 napra.

Az ellenzék tiltakozik, mert ily módon a hatalom lehetőséget kapna jóformán az összes alapjog korlátozására, kijárási tilalmat rendelhet el, lekapcsolhatja az internetet, és ehhez nem kell kikérnie az országgyűlés engedélyét. És nincs politikai erő, amely megakadályozhatná, hogy Orbán ne kurtítsa meg tetszése szerint az alapvető jogokat.

Európa szétesik – még nem az EU, hanem a béke, a szabadság és a jólét megálmodott földrésze, az viszont nagy sebességgel – írja a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung kiadója. A menekültválság körül kialakult ellentétek a mélybe ránthatják, a felhajtó erő a jelek szerint nem működik. A migránsok kapcsán az európaiak mindenre képesek, csak közös politikára nem. Jelenleg nem csak Schengen előnyei forognak kockán, minden eddiginél nagyobb próbatétel elé kerül az unió összetartása, hogy fennmarad-e a szervezet a világpolitika egyik fontos tényezőjeként.

Merkel egyedül maradt európaiként, pedig az általa ajánlott megoldás a legjobb, már ha működnék. Ám idáig semmi sem lett abból, hogy védjék meg a külső határokat, a befogadott menedékkérőket pedig igazságosan osszák el. A kancellár tekintélyét mindenütt aláásta az elképzelése.

Közben Nagy-Britannia a kilépésen gondolkodik, a keleti tagállamokban ugyanakkor utat tör az új nacionalizmus, amely az EU-s tagságot egy szintre helyezi a szuverenitás elvesztésével, ahogyan azt a Brezsnyev-doktrina alatt megélték. Az újra jelentkező orosz agresszivitás sem tereli afelé az olyan államokat, mint Magyarország és Lengyelország, hogy keressék az összefogást Berlinnel. Nyilvánvalóan negyedszázadnyi szabadság és a milliárdok tömkelege sem segített, hogy tartósan kialakuljon az összetartozás érzésének és a kompromisszumkészségnek az a minimuma, ami nélkül nem működhet egy olyan építmény, mint az unió.

Így most már az európaiaknak azon is el kell gondolkodniuk, hogy vissza kell térniük a mag-Európa gondolatához, ami természetesen a kudarc beismerése lenne. De lehet, hogy a tagok ily módon végre felismerik, mekkora a tét. A béke, a korlátlan szabadság és a jólét nem magától értetődő és ingyenes. Egyáltalán nem az. 

A The Guardian nem tartja jó ötletnek Orbán Viktor javaslatát, hogy kerítéssel zárják el Görögországot Európa többi részétől, mert ahol fal van, ott nincs út, és a menekültválságot így nem lehet megoldani. Mindenesetre tudható, hogy az elképzelést tegnap megvitatták az unió legfelső szintű migrációs tanácskozásán.

A befolyásos kutató intézet, a European Stability Initiative elnöke szerint Orbán elképzelése nem működik, mert az akadályok nem tartóztatják fel a menekültáradatot. Nagy valószínűséggel csak más utat választanának, de jönnének. Pl. Albánián és Macedónián, illetve Görögországon és Románián át. Az eddigi tapasztalatok pontosan ezt támasztják alá. Akik jelenleg nem jutnak be, azok embercsempészeket vesznek igénybe. Az újabb kerítés csak ezt az üzletágat lendítené fel. A már idézett szakember azt mondja, aki már Görögországban van, az nem fog visszamenni török földre. Szerinte sokkal célravezetőbb lenne közvetlenül Törökországból tömegesen áttelepíteni menekülteket. Ily módon ugyanis jobban lehetne szabályozni a folyamatot.

A Süddeutsche Zeitung szerint a Bizottság és egy sor közgazdász is arra figyelmeztet ugyan, hogy a szabad áruforgalom és vele az egységes piac is rámehet, ha a schengeni rendszeren belül újból leereszkednek a sorompók, de gazdaságilag más is széteséssel fenyegeti az uniót. A belső határellenőrzés visszaállítása több 10 milliárd eurós többletkiadással járna, ám az erősödő nacionalizmus szintén szétverheti az integrációt, pedig Európa az összefogásnak köszönheti a jólétét.

Igen kedvezőtlen következményekkel járna a brit kilépés, mert nagy bizonytalanságot vonna maga után, hiszen a tárgyalások nagyjából két évet vennének igénybe. És itt van még, hogy Magyarországon és Lengyelországban nacionalista kormányok jutottak hatalomra, és ezek kifelé akadékoskodnak, odahaza ugyanakkor aprítják a demokráciát, elnyomják a véleménynyilvánítás szabadságát.

A Bruegel Intézet igazgatója szerint a jelenség egyik következménye, hogy Európában lazul a gazdasági összefonódás. A pénzszektor meg van döbbenve és az iparral együtt azt mérlegeli, hogy szedi a sátorfáját és távozik ezekből az államokból. A nacionalista hatalmak ugyanis hajlanak a protekcionizmusra. A nagy tagállamok vezetése azután az olyan populista kormányok nyomása alatt áll, mint amilyen a magyar. És akkor még a hazai populistákat nem is említettük, Front National, AfD stb.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!