A Los Angelesben kiadott közlemény szerint az esemény így is arcátlan próbálkozás volt, hogy tisztelettel adózzanak a holokauszt tettesei előtt, hogy dicsőítsék őket. Az állásfoglalás emlékeztet arra, hogy a város tavaly csak a nemzetközi felháborodás hatására mondott le a Hóman-szoborról.

A Wiesenthal-központ kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója a politikai és történelmi képmutatás iskolapéldájának nevezte, hogy a magyar vezetés minden bíráló megjegyzés nélkül engedélyezte a rendezvényt, miközben az ország a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség soros elnöke, és törvény tiltja a II. világháborús szervezett népirtás tagadását.

Weitzman felidézte, hogy amikor tavaly találkozott Székesfehérvár polgármesterével, az attól félt, hogy a város a Hómannak szánt gesztus miatt lesz ismert a világban. Mostantól kezdve viszont – mutatott rá az amerikai – hírhedt lesz, amiért lehetővé tette a nácik tömjénezését.

Szijjártó Péter provokált, amikor az uniós külügy- és védelmi miniszterek amszterdami találkozóján arról beszélt, hogy védelmi vonalat kell kialakítani a menekültekkel szemben. Luxemburgi kollégája vissza is utasította a szóhasználatot, mondván, hogy annak kapcsán rögtön az erőszak ugrik be, az viszont nincs összhangban az Európa által képviselt értékekkel.

Magyarország egyébként támogatja azt az osztrák elképzelést, hogy a görög földön át érkező menekülteket katonákkal és rendőrökkel már a macedón határon fel kell tartóztatni. Szijjártó kijelentette, ha Görögország nem akarja vagy nem tudja megóvni az EU külső határait, akkor másutt kell kialakítani a védelmi vonalat, így nyilvánvalóan Macedóniában és Bulgáriában.

A görög fél ezzel szemben arra hivatkozik, hogy az ígéretek ellenére nem kap elég embert az EU Határvédelmi Ügynökségétől. Ugyanakkor éppen a Frontex kapcsán a macedón külügyminiszter rámutatott, hogy a szervezet a jelenlegi jogi feltételek közepette semmilyen szerepet nem játszhat országában – tudósít a Die Zeit. 

Az együttműködés csak kétoldalú alapon képzelhető el, így küldenek pl. a magyarok már most is rendőröket a határ biztosítására és a menekültek regisztrálására. Közben a német kancellár szintén azt sürgette, hogy Görögország tegyen többet az unió külső határainak megerősítésére, mert csak így lehet fenntartani a schengeni rendszert.

Merkel ugyanakkor amellett van, hogy Törökországgal kell megállapodásra jutni, ami magában foglalja a kvótát is. Mint mondta, meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a földrész legálisan befogadjon menekülteket, mert máskülönben nem lehet véget vetni az embercsempészetnek.

A Frankfurter Rundschau arra figyelmeztet, hogy sokba kerülne, ha megszűnnék a szabad utas- és áruforgalom az unión belül: a költségek 110 milliárd euróra rúgnának. Az összeget a francia elnök mellett működő elemző intézet, a France-Stratégie számolta ki. A tanulmány megállapítja: a biztonság természetesen elsőbbséget élvez, ám nem lehet eltekinteni a gazdasági következményektől sem, ha lezárják a belső határokat. A tudósítás megjegyzi, hogy Magyarország kerítést húzott, a franciák ismét ellenőrzik a ki- és belépést, az osztrákok pedig korlátozni kívánják a befogadandó menekültek számát.